Gilicze László - Kormos László: Kis Bálint: A Békés-bánáti református egyházmegye története - Dél-Alföldi évszázadok 5. (Békéscsaba - Szeged, 1992)

KIS BÁLINT ÁLTAL KÉSZÍTETT MUNKA KÉZIRATBAN ÖSSZEÁLLÍTOTT TELJES FOGLALATJA - I. KÖTET

36 esztendők rendes lefolytában Volt hiv lelkipásztor az Urnák házában. Mely lefolyt időknek öt és fele része A körösladányi hivek közt enyésze. Hogy buzgó lelke még tágasabb helyt vára, Innen ment a főjó örök birására. Fedezd hát békével föld dicsőittetett Lelkének sárházát, mely ide tétetett. Oct. 21. 1830." Volt ez a tiszteletes férfiú termetére nézve alacsony zömök, szép tudományú, kedves vidám társalkodású, a csinosságban tisztálkodásban még hajlott idejében is gyönyörködő, az egész tractusbeli minden belső embertől különösen szeretett jó emlékezetű személy. 66 esztendős korában hagyta el az élők társaságát. Helyébe választott tractualis nótáriusnak esperesünk mellé a tractusbeli minden papnak és ekklésiák presbyteriumainak voxai által szentesi prédikátor és tractualis assessor Kis Bálint. Assessorok pedig voltának Szilágyi József dobozi, Sípos József békési, Dobosy Mihály szentesi prédikátorok. Honorarius assessornak pedig Szirbik Miklós makói, Tóth Ferenc vásárhelyi prédikátorok, akik 1830. esztendőben rendes assessoroknak választódván el a voxok többsége által, honorarius assessorok lettek: Ecsedi Gábor gyulai, Nagy József vésztői, Dávidházi Sámuel gyomai és Rónyai István ittebéi prédikátorok. Külső formájára nézve ezen esperesünk középszerű nagyságú, hajlott idejében is egyenes állású, járása szabad nagy lépésű, ábrázatja hosszúkás kerek, haja sárga fakó, de amely edeje előtt elhullott, mindazonáltal kopaszságát a régibb mód szerént parókával nem fedezte, hanem a hideg ellen fejét fekete bársony barátsapkával oltalmazta. Homloka magos, szemei kékek, s felnyílt bátor nézésűek, orra egy kevéssé lehajlott, beszéde csendes, tiszta, férfias, okos és folyó. írásában a természeti együgyűséget és jó rendet szerette, s tanításaiban is ugyanezt követte. Egészsége, mely egyszer jobb kezének egy ideig való fájása, máskor pedig bal kezének valamely szerencsétlen esés által okozott erős megütődése által valamennyire megzavartatott vala, egyébkor állandóul jó volt, mértékletes, magára vigyázó, indulatain uralkodó, búsulni keveset tudó, társalkodása nyájas, vidám, ártatlan tréfával elégített, mindenféle emberek közt bátor, és tanúságos volt. Istenfélő, embereket szerető, hazája, nemzete, s vallása eránt buzgó indulattal viseltetett, melyet kimutatott mind beszédei mind cselekedetei által. — A tudományokban az idő Geniusával elébb-elébb ment, hajlott idejében is szeretett olvasni és tanulni. A szokás által törvényessé tett régi hibás vélekedéseken keresztül látott, s azokat megvetette, s mit ítél rólok meghitt baráti előtt nyilván kimon-