Varsányi Péter István: Szerbek és magyarok között a Tisza mentén. Csernovics Péter politikai pályája - Dél-Alföldi évszázadok 4. (Békéscsaba - Szeged, 1988)

II. Királyi biztosként Délvidéken - 1. A kinevezés

n. Királyi biztosként a Délvidéken 1. A KINEVEZÉS A szerb egyházközség 1848. április 14-én, Karlócán tartott gyűlésén merült fel a vajdaság felállításának és egy szerb vajda megválasztásának gondolata.

1 Batthyány Lajos miniszterelnök a délvidéki mozgalom és az ebből fakadó kívánságok megismerésére kormánybiztos kiküldését határozta el. Bár eló'bb — a március 22-i pancsovai eseményeket követően — Karácsonyi László Torontál megyei főispán neve már felmerült (Kossuth Lajos javasolta április 2-án),

2 végül is Csernovits Péter személyére esett a kormány választása. A Csernovitsról, vagy e korról, annak eseményeiről szóló tanulmányok, írások két dologban többé-kevésbé megegyeznek. Egyrészt abban — s ez átment a köztudatba —, hogy a kikindai zavargásokról értesülve nevezték volna őt ki királyi biztosnak;

3 másrészt abban, hogy szerb származása predesztinálta Csernovitsot e posztra, s éppen a Délvidéken. Valójában Csernovits Péter személyének kiválasztása, megbízásának gondolata a kormánykörökben még a kikindai események előtti időre datálható. Érdemes végigkísérni, miként alakult lépésről lépésre az a feladatkör, amelyre Csernovitsot kiszemelték. Az 1848. márciusi fordulatot követően, az áprilisi törvények szellemében jónéhány vármegyében tisztújításra került sor. Temes vármegyébe Szemere Bertalan belügyminiszter ajánlotta Csernovits Pétert, de akkor még csak temesi grófnak és főispánnak* Időközben eljutott Pestre is a karlócai gyűlés híre, s mi sem volt kézenfekvőbb, mint a szerb származású, de a magyar kormánnyal lojális Csernovits megbízása biztosi teendőkkel is. Az 1848. április 23-án megfogalmazott megbízólevele szerint még csak az lett volna a kormánybiztos feladata, hogy az „ország alsó részein" és a határőrvidéken a horvát, rác és szerb ajkú lakosoknál puhatolja ki kívánalmaikat, amiket — a konceptus szerint — a kormány „meleg részvéttel fogadni és teljesíteni kész", ha azok törvényeseknek és méltánylandóknak bizonyulnak.

5 A fogalmazvány Jászay Pál (1809—1852) miniszterelnöki titkár munkája, amelyet Batthyány is ellátott kézjegyével. Amikor azonban híre jött Nagykikinda véres húsvéthétfőjének, Csernovits felhatalmazása új tartalommal bővült. Az április 26-án keltezett elaborátum (ugyancsak Jászay fogalmazványa, de Kossuth sajátkezű javításaival és kiegészítéseivel) már Torontál vármegyére terjeszti ki a biztosi hatáskört. Pontosabban: felhatalmazták rögtönítélő bíróságok felállításának jogával, rendelkezhetett az érintett területen állomásozó katonasággal. A „... polgári és katonai hatóságok és tisztviselők segedelmével" mindent meg kell tennie, hogy nemcsak