Varsányi Péter István: Szerbek és magyarok között a Tisza mentén. Csernovics Péter politikai pályája - Dél-Alföldi évszázadok 4. (Békéscsaba - Szeged, 1988)
Jegyzetek
123 I. D. Suciu: i. m. 46—48. 124 Csak két jelentősebbet említünk itt meg: THIM J.: i. m. 88—94.; SPIRA GY. : i. m. 45—47. 125 „A szlávok Magyarországon" c. cikkéből. Megjelent a „Sveobste Jugoslavenske i Srbske Narodne Novine" 1848. 37. és 38. számában (1848. május 7.). Id. THIM J.: i. m. 182—183. 126 JOVAN D. STANIMIROVIC: Veliko poslanstvo naroda srbskog g. Petru Carnojevica, 3. Maja 1848. Srbske Novine, 1851. 257. 127 THIM J.: i. m. U. 175—178. A kiemelés tőlem — V. P. I. 128 Uo. 226—230. 129 Uo. 216. 130 Uo. 194—196. 131 JOVAN D. STANIMIROVIÓ: i. cikke. 132 Szó szerint: „És így a szerb nép, amely a békéért minden lehetőt megtett, az Isten előtt nem fog felelni a kiontott vérért és a többi szerencsétlen következményért". Vö. STANIMIROVIC i. cikke. 133 Csernovits Péter beszéde a karlóviczi szerb nemzeti congressuson. Pest, 1861. 11. 134 I. D. Suciu i. m. 48. 135 A karlócai szerb nemzeti határozat 6. pontja. THIM J.: i. m. II. 212. 138 I. D. Suciu: i. m. 48. 137 PAP D.: i. m. 72—76.; THIM J.: i. m. II. 244—250. 138 Uo. 139 I. TÓTH ZOLTÁN: Kossuth és a nemzetiségi kérdés 1848—1849-ben. Kossuth Emlékkönyv II. köt. Akadémiai Kiadó, Bp. 1952. 272—273.; újabban: ANDRIJA RADENIC: AZ 1848— 1849-es szerb mozgalom alapkérdései. In: Szerbek és magyarok a Duna mentén. 94— 134. 140 A karlócai szerb nemzeti gyűlés egyik ismert egyénisége, a már említett Jakov Ignjatovic mondta a következőket az 1861-es országgyűlésen: a szerbek és horvátok „... azt hitték, hogy nyelvüket, nemzetiségüket védik a magyar elnyomás ellen. De ezen nemzetiségi öntudat a közös zűrzavarban a reactiónak ürügyül szolgált, hogy az az abszolutizmus zászlóját kitűzze... Részt vettem az akkori gyászos eseményekben, s azt tapasztaltam, hogy a szerbek távol sem akartak a camarilla érdekei mellett harczolni. A szerbek legszívesebben haiczoltak saját tricolorjuk alatt, de a camarilla nem sokára cselszövénnyel a szép tricolor zászló mellé a sárgafeketét tűzte" (Az 1861-ik évi magyar országgyűlés. Pest, 1861. II. köt. 373—386.). Megjegyezzük, hogy ma sem ismeretlen az olyan vélemény, miszerint az említett kiáltvány (illetve az ilyen jellegű) szükséges volt, mert a szerbek ellenállása a többi nemzetiségnek is bebizonyította: a magyar kormány nem legyőzhetetlen, s ez azokat is ellenállásra buzdította (I. D. Suciu: i. m. 51.). 141 THIMJ.:Í. m. II. 250. ua AV Tamigkazup. (Temes megye), 1848. 1004. doboz 547. sz. 143 Csernovits iratai 127. sz. 144 Uo., ill. MOL H 58. VKM Görög nem egyesült egyházi osztály. 1848—7—13. 145 Uo. 1848—7—2. sz.; 1848—7—3. sz. 148 Uo. 1848—7—12. sz. 147 PAP D.: i. m. 146—149. A nyilatkozat egyik korabeli példánya a Csernovits iratokban is kezünkbe került (128. sz.). 148 PAP D.: i. m. 67. 149 MOL Bm. Eln. Filmtár 1848. 3883. 2. cím 514. sz. (A kiemelés tőlem — V. P. I)
