Varsányi Péter István: Szerbek és magyarok között a Tisza mentén. Csernovics Péter politikai pályája - Dél-Alföldi évszázadok 4. (Békéscsaba - Szeged, 1988)
Jegyzetek
118 Uo. 302. sz. 118 Uo. 233. sz. M0 AV. Baéko-Bodroska zup. 1848. 2. 33/1840. sz. 1,1 THIM J.: i. m. U. 229. — A kiemelés tőlem — V. P. I. (Csak néhány név igazolásul: Tényi János, Bori Istvánné, Farkas Mária, Simon János, Viszlokai István, Benkő József stb. Vö. AV. Backo-BodroSka zup. 1848. 1620. doboz) 1M Iz Barande, Srbske Novine, XV/1848. 35. sz. 238—239. 1.3 Id. cikk 238. 1.4 AV. Baőko-Bodroska zup. 1848. 2. 35. sz. 1M THIM J.: i. m. H. 364. 188 LAZAR RAKIÓ: i. m. 90. 187 MOL 1848—49. Bm. eln. Filmtár, 60. tekercs, 2. cím 617—618. sz. 1,8 „Katonai erő öszvehúzása, s Újvidék környékére leendő leküldése elkerülhetetlen". 1,8 SPIRA GY.: A nemzetiségi kérdés... 168. 130 Csernovits iratai 269. sz. (másolat). Vö. KLÖM XU/II. 222—226. A megoldás e módja Kossuth pénzügyminiszternél közvetlenül a kikindai zavargások után megfogalmazódott. Idézet Ilkey Sándor osztályigazgatóhoz intézett utasításból (1848. május 11.): „Elvenni a lakosok használata alól ezen területet nem látszik tanácsosnak, de igen is tanácsosnak látszik az, hogy váltsági szerződés eszközöltessék, mellynek következtében a kincstár kármentesítve legyen, a lakosok pedig azon földeknek szabad tulajdonosaivá váljanak" KLÖM id. kötet 124. Kossuth ezt a javaslatát pénzügyminiszteri minőségben tette meg, s mint ilyen, nem foglalhatott állást az állami kárpótlás mellett. A nevezett kerületek a kincstárnak tartoznak szolgáltatásaikkal, a kincstár pedig önmagának nem fizethetett kárpótlást. Lehetett volna szó a váltságdíj elengedéséről, de akkor jelentős jövedelemről mondtak volna le. Ugyanakkor e kerületek esetében oly földek után járó szolgáltatásokról is szó volt, amelyeket jogilag sem lehetett az államilag kármentesített földekhez sorolni. 131 Uo. 617. P. M. sz. 138 I. D. Suciu: i. m. 46—47. 183 LŐRINC P.: i. m. 67. 134 Nem hallgathatjuk el, hogy a királyi biztos is elítélte a földfoglaló mozgalmakat. Sajnálatosnak tartja, hogy „némely községben a lakosok megkísértették a földesurak földjeit elvenni". Érthetetlennek tartja, hogy „... ezen alávaló és elvetemült tetteket a volt alattvalók éppen akkor követték el, amikor az úrbéri terhek alól felszabadultak", s különösen lehangolónak azt, hogy „... ezen cselszövő eseményekben elsősorban szerbek vettek részt". Vö. THIM J.: i. m. II. 162. 135 Csernovits iratai 330. sz. 138 Uo. 362. sz. 137 Uo. 367. sz. 188 AV. Baöko-Bodro§ka zup. 1848. zup. odbor 702. sz. 1S » Uo. 1620. doboz 26. sz. 140 Csernovits iratai 328. sz. 141 Uo. 332. sz. 141 Id. jegyzőkönyv 434. sz. 143 Ua. 538. sz. 144 Ua. 709. sz.
