Varsányi Péter István: Szerbek és magyarok között a Tisza mentén. Csernovics Péter politikai pályája - Dél-Alföldi évszázadok 4. (Békéscsaba - Szeged, 1988)

Jegyzetek

Jegyzetek Megjelent Hódmezővásárhelyen 1927-ben. Az idézet a 325. old. FUTÓ MIHÁLY: A hódmezővásárhelyi református főgimnázium története. Hódmezővásárhely, 1897. DR. THIM JÓZSEF: A magyarországi 1848—49-iki szerb fölkelés története m. köt. Budapest, 1935. VII. Nem zárható ki, hogy Thim értesülése még 1897 előttről származott. SZEREMLEI SÁMUEL: Hód-Mező-Vásárhely története. Hódmezővásárhely, 1911. V. 963. Jórészük publikálása megtörtént a Századok 1977. 4.; a Hadtörténelmi Közlemények 1978. 3. számában; a hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Gimnázium Évkönyvében 1976. Magyar Országos Levéltár (a továbbiakban: MOL) 1848—49. H. 114. Lelőhelye: Arhivele statului Timisoara, Fond 560. Vö.: I. D. Suciu: Revolutia de la 1848— 1849 in Bánat. Editura Academiei Republicii Socialiste Románia, Bucuresti, 1968. 19. FÁBIÁN GÁBOR: Csernovits Péter. In: SÁROSY GYULA: Az én albumom. 1857. Pest, 1857. 7. I. 1 Egészen pontosan 1 055 416 fő. SPIRA GYÖRGY: A nemzetiségi kérdés a negyvennyolcas forradalom Magyarországán. Kossuth Kiadó, Bp. 1980. 12. 2 SZENTKLÁRAY JENŐ: A szerb monostoregyházak történeti emlékei Délmagyarországon. Értekezések a történeti tudományok köréből XXII. Bp. 1908. 15. 3 ARATÓ ENDRE: A feudális nemzetiségtől a polgári nemzetig. Akadémiai Kiadó, Bp. 1975. 24. 4 Az ipeki patriarchátust a 16. században újították fel, így állítva vissza a görög klérustól elváló szerb pravoszláv egyház önállóságát. E szerb patriarchátus joghatósága alá tartoztak a szerblakta területek egészen Budáig. Ua. 25. 5 Uo. 6 SZENTKLÁRAY J.: i. m. 17. 7 Karlóca (ma: Sremski Karlovci) 1848-ban szabadalmas katonai város a Péterváradi határőrvidékeken. A délvidéki szerbek egyik szellemi központja (1791-től itt működött az első hazai szerb gimnázium). 8 SZALAY LÁSZLÓ: A magyarországi szerb telepesek jogviszonya az államhoz. Pest, 1861. 71. 9 ARATÓE.: i. m. 24—25. 10 FÉNYES ELEK: Magyarország statistikája. Pest, 1842.1. 48—51. 11 REMELLAY GUSZTÁV: A Csernovicsok. Delejtű, 1859. dec. 13. 12 ALEKSANDAR ANDRIÓ: Geschichte des Fürstenthums Montenegró. Wien, 1853. H. sz. táblázat; LENDVAI MIKLÓS: Temes megye nemes családjai. Bp. 1899. II. 74.