Varsányi Péter István: Szerbek és magyarok között a Tisza mentén. Csernovics Péter politikai pályája - Dél-Alföldi évszázadok 4. (Békéscsaba - Szeged, 1988)

V. Ismét a nyilvános politikai szereplés terén (1861—1875) - 2. Az országgyűlési képviselő (1865—1875)

! A képviselőválasztások júniusban zajlottak. A korabeli sajtó áttekintése arró győzött meg bennünket, hogy a volt 48-as kormánybiztos, majd képviselő kikerült a figyelem reflektorfényéből, személye (főleg politikája) már nem volt érdekes a magyar zsurnaliszták számára. A Pesti Napló — ekkor már a Deák-párt vezető' orgánuma — 1872. június 20-án még arról tudósít, hogy Torontál megyében hat Deák-párti képviselőt választottak meg két ellenzéki ellenében (a megelőző parlamentben 4:4 volt az arány). Ekkor Csernovits Péter nevét meg sem említi. Néhány nappal később szinte meglepetésként hat, az amúgy is mellékesen kezelt hír: „Nagy-Kikinda volt ellenzéki képviselőjét Csernovits Pétert újból megválasztotta".

141 A Csernovits Péter elleni támadás — mondhatnók: a változatosság kedvéért — most nem a kerületében, hanem az országgyűlésen, majd a sajtóban indult meg. Radó Kálmán, a 4. osztály előadója 1872. szeptember 9-én

1 jelentette a képviselőháznak, hogy Csernovits. Péter jegyzőkönyve — amely megfelel ugyan a „törvény rendeletének" — a „... választás megsemmisítését czélzó kérelemmel van megtámadva".

142 A támadás tartalmát, felsorakoztatott érveit nem ismerjük, csupán az eredményt, amelyet szeptember 26-án rögzített a Ház naplója: „Muslay Sándor a VI. sz. bíráló bizottság nevében jelenti, hogy Csernovits Péter nagykikindai képviselő ellen beadott kérvényt megtárgyalták, s igazoltnak nyilvánítják".

143 Miután ezt a támadást —, amely valószínű kerülete kormánypárti tisztviselőitől indult ki — sikerült kivédeni, más oldalról próbálták kikezdeni a nagykikindai képviselő tisztességét. Csernovits Péter és Karadjordjevic temesvári találkozása kapcsán említettük, hogy az 1868-as szerbiai politikai gyilkosságot követően (Mihailó) a vizsgálat Magyarországra, a volt fejedelem környezetére is kiterjedt. A magyar hatóságok vizsgálatot indítottak az újvidéki polgármester, Miletié ellen; feloszlatták a szerb ifjúsági szervezetet, az Omladinát (1871); s újabb kormánybiztost küldtek 1872-ben a szerb egyházi alapok és vagyon kezelésének felülvizsgálatára a konzervatív-aulikus politikus, Haynau egykori császári-királyi biztosa, Majthényi László báró (1820—1908) személyében.

144 Majthényi módszerei nem voltak népszerűek sem Nógrád megyében, sem; 1849 augusztusában Csongrád megyében, illetve Hódmezővásárhelyen, sem,Bács-Bodrog megyében.és Újvidéken. Ezért is vonta magára a belgrádi újság, az Ujedinjenje (Egyesülés) támadását, amire azután a kormánypárti magyar lap adta meg a Majthényi bárót védő választ.

145 A Pesti Napló újvidéki levelezője (írása november 9-én kelt) a magyarországi szerb egyházközséget gondatlan vagyonkezeléssel vádolta. Állítása alátámasztására a következő példát hozta fel; „És ott van Dálya,

146 a karloviczi érsekség e gazdag uradalma, miként kezeié azt Csernovits Péter, a Sztojkovits-Mileticsék kegyéből behelyezett bonorum director? Két év óta semmi számadást nem adott, s a helyett, hogy csak egy garas jövedelemről is szó lenne, annyit tudunk, hogy a jószágkormányzó úr több rendbeli adóssággal terhelé e birtokot, magából a nemzeti alapból 34 000 ft-ot vett fel befektetési czím alatt, de még csak az országos adót sem fizette meg, úgy, hogy e miatt a kir. pénzügyi hivatal végrehajtását volt kénytelen bejelenteni". Ez már nem csupán gazdasági jellegű támadás volt Csernovits ellen, hanem a szerb nemzeti