Varsányi Péter István: Szerbek és magyarok között a Tisza mentén. Csernovics Péter politikai pályája - Dél-Alföldi évszázadok 4. (Békéscsaba - Szeged, 1988)
I. A család. Az ifjúság, a közéleti kibontakozás kezdetei
„... a fogságból kiszabadult Kossuthnak már 1841-ben is ő adott pénzt hírlapja megindítására". 44 A Csernovits Péterről szóló hírlapi közleményekben ez a megállapítás még egyszer visszatért, mégpedig a halála alkalmával megjelentetett visszaemlékezésekben. Az Arad és Vidéke című lap 1892. április 30-án olyan értesülést idéz fel, ötven év távolából, miszerint a börtönből szabaduló Kossuth éppen arad-csanádi kincstári uradalmat bérlő Csernovits Pétert kereste fel új elképzelésével, vagyis „felhagy a politikával, s gazdálkodni szeretne." Ehhez kért Csernovitstól az általa bérelt földekből. A megszépítő visszaemlékezés ezeket a szavakat adta Csernovits szájába: „Mindent én veszek ki bérbe az orrod előtt. Neked a közügyekkel kell foglalkoznod. Rád nagy kötelességek várnak". Kossuthot ő vette volna rá, hogy „csináljon újságot", így „... indult meg Csernovits buzdítására és támogatásával a Pesti Hírlap". A lapszerkesztés gondolata, Kossuth írói-szerkesztői megbízása nem Csernovitstól származott, Szentkirályi Móric (1809—1882) és elvbarátai az induló új lap élére vitathatatlanul Kossuthot kívánták állítani, hisz rátermettségét már bizonyította az Országgyűlési, majd a Törvényhatósági Tudósításokkal. Nincs tudomásunk arról, hogy Kossuth vissza kívánt vonulni a közélettől 1840-ben, ellenkezőleg. A közéleti tevékenység vágyától hajtva nem fogadta el Wesselényi Miklós ajánlatát, hogy zsibói birtokán jószágkormányzói állást foglaljon el, ami lényegesen nyugalmasabb és gondtalanabb életet ígért volna. 45 3. Az urakodó 1843. március 15-én bocsátotta ki megbízólevelét az új, a soron következő országgyűlésre. A megyék közvéleménye nagy várakozással tekintett a diéta elé, jórészt a reformok újabb sorának megvalósulását várva attól. Legalábbis a megyei követutasítások ezt engedték sejtetni. Aradon már 1843 januárjában kezdetüket vették az előkészületek. A megyei közgyűlés január 23-án fogott munkához, hogy hat napi vita után elfogadja 18 pontból álló követi utasítását. Ennek birtokában Arad megye küldötteinek fel kellett venniök a harcot a kormányzat abszolutizmusával, meg kellett kezdeniök a feudalizmus jónéhány intézményének lebontását, s támogatni (vagy éppen kezdeményezni) a polgári átalakulást szolgáló törekvéseket. Mi is e szempontok szerint kívánjuk az útravalónak szánt programpontokat csoportosítani. A követi utasítás eredeti példánya — hazai levéltárban — nem akadt kezünkbe. Közvetett módon azonban megpróbáljuk rekonstruálni a megbízók instrukcióit. A korabeli sajtót (mindenekelőtt a Pesti Hírlapot) áttekintve, az országgyűlés közgyűlési naplójában 46 megörökített hozzászólásokat elemezve nagy vonalakban, s megnyugtató pontossággal fel lehet építeni azt az utasítást, amellyel Arad megyéből Pozsonyba küldték a követeket. Arad megye közönsége azt kívánja, hogy iparunk védelmére országos vámrendszer alkottassák, s az országgyűlés ne pártolja a német vámszövetséghez való csatlakozást; ezzel összefüggésben támogatják két vasút építését: a duna—