Szabó József: Magyarországi és jugoszláviai magyar nyelvjárásszigetek - Dél-Alföldi évszázadok 3. (Békéscsaba - Kecskemét - Szeged, 1990)

Magyarországi nyelvjárasszigetek - I. Észak- és középkelet-dunántúli nyelvjárasszigetek

szomgyas, [szomjas]; C-24, C-25, C-26, E-12, E-14, E-15, E-16, D-5, D-6, F-l, F-2: szomgyas; stb.). Az explozív íy-zés és gy-zés eseteit külön külön megszámlálva, a következő adatokat kaptam: A kutatópont Az explozív Az explozív megnevezése íy-zés száma gy-zés száma Dad 5 21 Csákberény 5 24 Iszkaszentgyörgy 4 18 Sukoró 5 24 Vilonya 4 17 Füle 5 24 Soponya 5 23 Seregélyes 4 19 Balatonbozsok 4 17 Mezőkomárom 4 16 Igar 4 16 Sárszentmiklós 5 22 Madocsa 0 13 A fenti táblázat adataihoz a következőt jegyzem meg: azok a kutatópontok természetesen nem szerepelnek benne, ahol egyetlenegy példa sincs az explozív íy-zésre és gy-zésre; a gy-zés számadatai azokat az eseteket is magukban foglalják, melyekben r utáni j helyén fordul elő gy (pl. cimérgye, kicsavargya, várgyák; stb.). Ez utóbbi ugyanis — amint ezt DEME LÁSZLÓ kutatásai meggyőzően bebizonyították (1. NyatlFunk. 256—8), majd IMRE SAMunak a MNyA. alapján végzett vizsgálódásai is igazolták (vö. MMNyjR. 254) — jóval nagyobb területen él, még a Duna bal partján és a Dunántúl délkeleti részén is, a köznyelvi /: nyelvjárási gy, ty megfelelés ezzel szemben kevéssé van elterjedve, hiszen „Tipikus területe a Dunántúl (a Komárom—Ercsi vonaltól ék.-re és a Szekszárd—Barcs vonaltól dk.-re eső területek kivételével), a Duna vonalát azonban sehol sem lépi túl" (MMNyjR. 254). Ezt a megállapítást Madocsa atlaszbeli adatai is alátámasztják: az explozív íy-zésre nincs ugyan egyetlenegy példa sem, az explozív gy-zés viszont nemcsak r után jelentkezik a madocsai tájszólásban (pl. 992. börgyú, borgyú, [borjú]; 1154. testvérgyit, < testvérit>; stb.), hanem más mássalhangzó utáni j helyén is (pl. 890. mög'gyellöli,