Szabó József: Magyarországi és jugoszláviai magyar nyelvjárásszigetek - Dél-Alföldi évszázadok 3. (Békéscsaba - Kecskemét - Szeged, 1990)

Magyarországi nyelvjárasszigetek - I. Észak- és középkelet-dunántúli nyelvjárasszigetek

ugyanis — a vizsgált terület legdélebbi részén fekvő Igar kivételével — mindegyik dunántúli kutatóponton, a Duna menti és a Dunától keletre levő települések tájszólásában viszont csak szórványosan fordul elő (pl. a 76. térképlapon: E-3, C-12: pqlánto; E-4, E-16: palántg, palánta; E-6, E-7, E-12, E-14: palánto; C-24: pqlánto, palánta, palánta; C-26, E-15, D-6: palántg; C-25, D-5, F-l: palánta; F-2: palántg, palánta; stb.). Az adatok alapján azt állapíthatjuk meg, hogy az észak- és középkelet-dunántúli nyelvjárásokban az á utáni o-zás jelenségének határa lényegében a Duna vonaláig terjed, még ha ez a határ nem is húzható meg élesen. d) A nyíltabb magánhangzók zártabbak helyén kisszámú példában figyelhetők meg. Az ide tartozó megfeleléseket és azok előfordulási számát az alábbi táblázat tartalmazza: A kutatópont megnevezése ú:ó u:o o:a ű:ő ü:ö é:e i:e í:é Pilismarót 3 0 0 5 0 1 2 0 Szigetmonostor 3 0 0 4 0 1 1 0 Kisnémedi 3 0 1 6 0 5 1 0 Héreg 0 0 0 0 1 1 2 {) Úny 0 0 0 0 0 2 1 0 Dad 0 0 1 0 1 0 3 0 Mány 0 0 0 í) 2 0 2 0 Tök 0 0 0 0 0 1 1 0 Páty 0 0 0 0 2 1 2 0 Mogyoród 1 0 0 1 0 1 0 0 Csákberény 0 1 1 0 2 0 2 0 Gyúró 0 0 0 0 0 0 1 0 Iszkaszentgyörgy 0 0 0 0 l 0 1 0 Sukoró 0 1 1 0 2 1 2 0 Vilonya 1 0 0 0 1 0 1 0 Füle 1 1 1 0 2 0 2 0 Soponya 1 0 1 0 3 0 2 0 Seregélyes 0 {) 0 0 1 0 1 0 Balatonbozsok 1 1 1 3 0 0 1 1 Mezőkomárom 1 1 1 4 0 0 2 1 Igar 1 2 0 4 0 0 1 1 Sárszentmiklós 1 0 3 6 1 0 1 0 Madocsa 0 1 0 5 0 0 1 1