Szabó József: Magyarországi és jugoszláviai magyar nyelvjárásszigetek - Dél-Alföldi évszázadok 3. (Békéscsaba - Kecskemét - Szeged, 1990)

A felhasznált irodalom

DIÓSZEGI VILMOS: A palóc etnokulturális csoport határa és kirajzásai (Az égitestet evő lény, a markoláb elterjedtségének tanulságai). In: Népi kultúra — népi társadalom. Főszerk.: ORTUTAY GYULA. Bp., 1968. 217-251. EMBER GYÓZÓ: AZ újratelepülő Békés megye első összeírásai 1715 — 1730. Békéscsaba, 1977. EMMER GÁBOR: Újkécske nagyközség múltja és jelene. Újkécske, 1938. ERDÉLYI LAJOS—HORGER ANTAL—SZEMKÓ ALADÁR: Nyelvjárási tanulmányok II. NyF. 13. sz. Bp., 1904. FARKAS GÁBOR szerk.: Sárbogárd város története. Dunaújváros, 1989. FAZEKAS TIBORC: A szóföldrajz alkalmazhatósága egy népcsoport eredetének meghatározásában. MNy. LXXIII (1977): 76-87. FAZEKAS TIBORC: Archaikus és neológ vonások Hertelendyfalva (Vojlovica) mai magyar nyelvjárásá­ban. MNy. LXXV(1979): 355-362. FÉL EDIT: Kocs 1936-ban. Bp., 1941. FÉNYES ELEK: Magyarország geographiai szótára I—II. Pest, 1851. Ф‍и‍л‍и‍н‍,‍ Ф‍.‍ П‍.‍ s‍z‍e‍r‍k‍.‍ Р‍у‍с‍с‍к‍и‍е‍ г‍о‍в‍о‍р‍ы‍ н‍а‍ У‍к‍р‍а‍и‍н‍е‍.‍ К‍и‍е‍в‍,‍ 1‍9‍8‍2‍.‍ F‍O‍R‍R‍A‍Y‍ J‍Ó‍Z‍S‍E‍F‍ S‍Á‍N‍D‍O‍R‍:‍ S‍z‍e‍m‍e‍l‍v‍é‍n‍y‍e‍k‍ S‍z‍e‍g‍v‍á‍r‍ m‍ú‍l‍t‍j‍á‍b‍ó‍l‍ a‍ k‍ö‍z‍s‍é‍g‍ k‍é‍t‍s‍z‍á‍z‍é‍v‍e‍s‍ f‍e‍n‍n‍á‍l‍l‍á‍s‍a‍ a‍l‍k‍a‍l‍m‍á‍­‍ b‍ó‍l‍.‍ S‍z‍e‍g‍e‍d‍,‍1‍9‍3‍4‍.‍ F‍R‍A‍U‍,‍ G‍.‍:‍ I‍ d‍i‍a‍l‍e‍t‍t‍i‍ d‍e‍l‍ F‍r‍i‍u‍l‍i‍.‍ U‍d‍i‍n‍e‍,‍ 1‍9‍8‍4‍.‍ F‍R‍I‍N‍G‍S‍,‍ Т‍.‍:‍ S‍p‍r‍a‍c‍h‍e‍ u‍n‍d‍ G‍e‍s‍c‍h‍i‍c‍h‍t‍e‍.‍ I‍I‍I‍,‍ H‍a‍l‍l‍e‍,‍ 1‍9‍5‍6‍.‍ F‍Ü‍G‍E‍D‍I‍E‍R‍I‍K‍:‍ K‍o‍l‍d‍u‍l‍ó‍b‍a‍r‍á‍t‍o‍k‍,‍ p‍o‍l‍g‍á‍r‍o‍k‍,‍ n‍e‍m‍e‍s‍e‍k‍.‍ T‍a‍n‍u‍l‍m‍á‍n‍y‍o‍k‍ a‍ m‍a‍g‍y‍a‍r‍ k‍ö‍z‍é‍p‍k‍o‍r‍r‍ó‍l‍.‍ B‍p‍.‍,‍ 1‍9‍8‍1‍.‍ G‍Y‍E‍P‍E‍S‍ J‍Á‍N‍O‍S‍:‍ A‍ g‍y‍u‍l‍a‍i‍ n‍y‍e‍l‍v‍j‍á‍r‍á‍s‍.‍ S‍z‍e‍g‍e‍d‍,‍ 1‍9‍3‍8‍.‍ G‍Y‍Ó‍R‍F‍F‍Y‍ I‍S‍T‍V‍Á‍N‍:‍ A‍l‍f‍ö‍l‍d‍i‍ n‍é‍p‍é‍l‍e‍t‍.‍ B‍p‍.‍,‍ 1‍9‍8‍3‍.‍ H‍A‍J‍D‍Ú‍ M‍I‍H‍Á‍L‍Y‍:‍ A‍Z‍ o‍r‍o‍s‍h‍á‍z‍i‍a‍k‍ t‍ö‍r‍t‍é‍n‍e‍t‍e‍ 1‍7‍4‍4‍ előtt. Békési Élet 1969. 2. sz. 191—209. HAJDÚ MIHÁLY: Nyelvjárástan-oktatásunk nehézségeiről. In: Dialektológiai szimpozion. VEAB Értesítő 1982. II. Veszprém, 1982. 103-106. HAJDÚ MIHÁLY —KÁZMÉR MIKLÓS: Magyar nyelvjárási olvasókönyv. Bp., 1974. HAJDÚ PÉTER—DOMOKOS PÉTER: Uráli nyelvrokonaink. Bp., 1978. HARKAI IMRE: Temerin népi építészete. Fórum Könyvkiadó, Újvidék, 1983. HEGEDÚS LAJOS: Tájszók a csanádmegyei Kunágotáról. MNy. XXVIII (1932): 321. HOLM, G.: Mundarten- und Ortsnamenforschung in Schweden. MNyj. VIII (1962): 93 — 100. HOLUB JÓZSEF: Az újjáépítés megindulása Tolna megyében a török kiűzése után 1686—1703-ig. Szerkszárd, 1974. HOPPAL MIHÁLY: Gyerekijesztők — I. In: Népi kultúra — népi társadalom. Főszerk.: ORTUTAY GYULA. Bp., 1969. 247-263. HORGER ANTAL: A magyar nyelvjárások. Bp., 1934. HORNUNG, M.: Wörterbuch der deutschen Sprachinselmundart von Pladen/Sappada in Karnien (Italien). Wien, 1972. HORNUNG, M.: Die deutsch —romanisch—slawischen Berührungszonen entlang der südlichen Sprachgrenze des österreichisch-bairischen Mundartraumes. Sonderdruck. Kártner Muse­umsschriften Nr. 53. Klagenfurt, 1972. 21-34. HUNYA SÁNDOR: Endrőd története a gyulai uradalomban. Szeged, 1934. HUTTERER, C. J.: Geschichte der ungarndeutschen Mundartforschung. Berlin, 1960. HUTTERER MIKLÓS: Nyelvföldrajz és dialektológia. ÁNyT. I (1963): 143—159. HUTTERER, C. J.: Sprachinselforschung als Prüfstand für dialektologische Arbeitsprinzipien. In: Dialektologie. Ein Handbuch zur deutschen und allgemeinen Dialektforschung. Herausgegeben von Werner Besch. Ulrich Knoop. Wolfgang Putschke. Herbert Ernst Wiegand. Erster Halbband. Sonderdruck. Walter de Gruyter. Berlin-New Jork, 1982. 178-189.

Next

/
Oldalképek
Tartalom