Szabó József: Magyarországi és jugoszláviai magyar nyelvjárásszigetek - Dél-Alföldi évszázadok 3. (Békéscsaba - Kecskemét - Szeged, 1990)
Kitekintés külföldi előzményekre - 3. A nyelv(járás)szigetek kutatása a Szovjetunióban
ményeifél-és ffiódszereiről4ermészetesen csak elnagyolt, vázlato sjcépet r ajzolhattam. Az általános szakirodalmi tájékozódáson kívül arra azonban törekedtem, hogy a német dialektológia ezen sajátos tudományágának legfontosabb elméleti-módszertani eredményeiből, évszázados tapasztalataiból felhasználjam mindazt, ami vizsgálati célomból adódóan anyagom alapján lehetségesnek látszott. 3. A nyelv(járás)szigetek kutatása a Szovjetunióban A Szovjetunióban mint soknemzetiségű országban különös jelentősége van a kétnyelvűség kutatásának, általában a nyelvek közötti kapcsolatok vizsgálatának. Mivel a Szovjetunió lakosságának nagy részét keleti szlávok (oroszok, ukránok és beloruszok) teszik ki, ezért nyilvánvalónak látszik, hogy a nyelvi kontaktuskutatások nagyrészt e három, egymással közeli rokonságban lévő nyelv kölcsönhatásának elemzésére irányultak. A különböző települési mozgalmak következtében ugyanis — amint ezt FILIN az Ukrajnában található orosz nyelvjárások vizsgálatával foglalkozó egyik tanulmánygyűjtemény bevezetésében kifejti — ezen három nyelv egyes etnikai csoportjai évszázadokkal ezelőtt a másik nyelv(ek) közegébe kerültek át: „...в истории восточнославянских диалектов большое значение имели вызванные разными причинами пере селения. Украинские и белорусские этнические группы были вовлечены в общий поток освоения новых земель и оказались разбросанными на обширнейших территориях нашей страны, вплоть до берегов Тихого океана. Русские этнические группы в течение веков переселялись на земли Украины и Белоруссии. (Русские говоры на Украине. Киев, 1982. 4.) A nyelvi kapcsolatok s általában a kétnyelvűség kérdésének kutatására pedig a különböző okokból létrejött nyelvszigetek irányították rá a szakemberek figyelmét. Ez a problematika természetesen másképpen vetődött föl az orosz, ukrán és belorusz esetében, amelyek közeli rokon nyelvek, mint például a német és a francia vagy a német és a magyar nyelv egymásra hatása tekintetében. Bizonyos eltérést még az orosz és a belorusz, illetőleg az orosz és az ukrán egymással való összevetésében is találunk. Ennek oka a szóban forgó népek történelmi múltjában rejlik, s azokkal a lazább vagy szorosabb kapcsolatokkal magyarázható, amelyek népcsoportonként és koronként eltérőek voltak. Az orosz és a belorusz, valamint az orosz és az ukrán nyelvi kapcsolatok történeti hátterét a KUZNYECOV szerkesztette „Orosz dialektológia" című kiadvány (Moszkva, 1973) alapján foglalom össze.
