Szabó József: Magyarországi és jugoszláviai magyar nyelvjárásszigetek - Dél-Alföldi évszázadok 3. (Békéscsaba - Kecskemét - Szeged, 1990)
Függelék - Szövegmutatványok a vizsgált nyelvjárásszigetekről
azokat a szelíd kacsákat. De ezék má japán kacsák, ezék vezetik az udvarba és fölnevelik. Ennek ném kél vágni a zöldet, ezék eszik a száraz darát, ezeket könyeb nevelni, mind a hazai, rígi fajta kacsákat. (Azokat mivel szokta etetni?) Azokat? Váktuk neki mindig a répalevelet, mindig váktuk, darával, korpával kevertük, azokat mindig avval étettük. Hogy jobban nyőjjenek, hamarab nyőttek tőle. (Hizlalni szokta őket?) Hát úgy bezárjuk az óba úgy étettyük, de tömni ném. Ezelőt tömtük is, de most mán aszt elhattuk. Mink ném tömjük a kacsákat. Mer az a hazai kacsa elmúlt, az a fajta. Ez a japán kacsa, ezék még nagyon erőssek, ezekké ném lehet bírni, csikarnak, nagy a körmök, ezeket ném. Van, aki tömi, mék küszködik vele, dé a nagyom fiataloknak való. Hát szoktuk űket tömni. Beletettük, má utójjára ném ültünk rajok, má hogy ezelőt szoktak, hogy mindig leültünk, és mindig ráültünk, úty tömtük, hanem ládába beletettük, vagy pedig zságba belecsavartuk űket, és úty tömtük a kukoricává. Nagyon, nagyon hasznos, nagyon szípék. A nyakogba húzgátuk lé a kukoricát ugyé, tele vót a bégyék. Hát szípék vótak, kövérek vótak, de mos má | ném szerettyük. Nagyon zsírosak, most má ném szabad zsírosat énni, most má ném kell a kövér kacsa sé. Elík ha így az udvarba eszik is. A gácsírokat ném tömjük, külön zárjuk éggy ó u ba, és űk ott észnek. Azok nagyon nagyra mégnyőnek, nehezek. Nagyon szíp nagyok a gácsérok, a tojók azok kisebbek, azok könnyebben híznak. Elmondta: Bancsi Andrásné, 75 éves. Piros (Rumenka), 1987. szeptember 4. A kosárfonásról (Hogyan ismerte meg, Erzsi néni, ezt a mesterséget?) — Ez úgy vót, hogy én kicsike vótam még akkor. Az én apám órásmester vót, és akkor az órává vót éfoglalva. De hát valahogy asztat nem jónak látta, akkor méktanúta ő a kosárkötést. Nem tudom, hoty hun tanúta még, csak ő méktanúta a kosárkötést. És azután ő tanító létt. Mént Apatimba tanítani izét, a fijatalokat
