Szabó József: Magyarországi és jugoszláviai magyar nyelvjárásszigetek - Dél-Alföldi évszázadok 3. (Békéscsaba - Kecskemét - Szeged, 1990)

Függelék - Szövegmutatványok a vizsgált nyelvjárásszigetekről

ugye, méksérűt, balesetveszéjés volt. így oszt fábul csináltunk kukát. Ha esetleg mégüti is a lábaszárát vagy a térdit, ném veszéjés. A marokszedő szétte, kévébe rakva. Égy jó naty kíve vót. A kötelet kiterítettük, és beletette a kötélbe. Ha volt kötő, asz közvetlem bekötötte. Azér jó vót a kötő, mer ha az ném vót, akkor éty kis szél fújt ugyé, akkor szítfújta. Hád délig léváktunk — ném tom, éty-két előt — öt-hat-nyóc kérésztét vaty tizet, mikor mennyit | délig. Következett ebédidő. Hát ugyé figyétünk mindig a tanya fele, hogy ném tudom, mikor lész kísz az ebíd. Mer csak mégéhésztünk ugyé. Éccér láttyuk, hoty fő van eresztve a vödör, a kutágos vaty kudgém. Áru láttuk, hogy az aszt jelentette, hogy mehetünk ebédélni, kész az ebíd. Akkor összekaptuk, mingyá összeraktuk. Hajó idő vót, akkor széjjemarattak a kévék, hat szároggyanak. Ha pedig esőre hajló idő vót, akkor összeraktuk kérézdbe. És akkor beméntünk, megebédeltünk. Utánna következett a kalapállás. A kaszás asz kalapálta a kaszát, a marokszedő pedig — vagy marokverő, így is montuk — asz fokta a nagygerebgyét, és kiment az elhullót szálokat összegerebgyéte. Ugyé uty körülbelü három óra tájom vót a lekszébb idő. Amikor kezdett ot hűvösönni, akkor oszt este hét-nyóc óráig, kilencig amit arattunk, összeraktuk, és akkor főgerebgyétük, és akkor másnap ugyanúty kezdődött előrü. Este csinátuk a kötelet. Fojtattuk napru napra mék csak az aratás vót. Elmondta: Erdős Tóth Sándor, 81 éves. Orosháza, 1979 áprilisában A szőlőművelésről (— Mi volt az első munka a szőlőben?) — Hát vót a nyitás, a nyitás. Azután a meccés, de az idén ném vót jó az időjárás, hosszira köllöt hagyni, máskor három szömre csak. De mostan hát az időjárás miatt | mökfagyot nagyon a vessző, és muszáj vót hosszabra hagyni. Azutám mikor fakatt, sok tőke ki sé fakatt, mikor fakatt, asztam akkor má gondosztuk üket, hogy ez mögmarad. Akki fölöslegös vessző vót, aszt mög lészöttük, mer ném lőhet mind mökhagyni, ammit hoz. Közbe permetöznyi is köllött, mer hát hiába, felesük a szöllőt a ppronoszporátu. Hát aszt azér töpször is permetözzük ütet.