Szabó József: Magyarországi és jugoszláviai magyar nyelvjárásszigetek - Dél-Alföldi évszázadok 3. (Békéscsaba - Kecskemét - Szeged, 1990)
A vizsgálat áttekintése - 1. A nyelvjárasszigetek típusai
A vizsgált jugoszláviai nyelvjárasszigetek a hazaiakhoz hasonlóan különböző típusokba sorolhatók; nagyobb részük homogén jellegű, néhányuk azonban keverék típusú. Ez utóbbiak közül Bajsa és Temerin népnyelve sok közös sajátságot mutat, mégpedig olyanokat, amelyek összességükben a Nagykáta környéki és a Dunakanyar vidéki nyelvjárásokkal hozhatók genetikus kapcsolatba. — Torontálvásárhely tájszólásának két legmarkánsabb vonása (az ö-zés és a záródó kettőshangzók) — természetesen a többi tájnyelvi jellegzetességet is figyelembe véve — nem egy vidékről történt beköltözésről vall, hanem arról, hogy a lakosság két különböző típusú nyelvjárásterületről települt. Föltevésem szerint ez a terület Hódmezővásárhely és a Kissárrét vidéke lehetett. A jugoszláviai nyelvjárasszigetek különböző szempontok szerinti típusait az alábbi táblázatban összegeztem: A nyelvjárássziget típusa A nyelvjárássziget a kialakult helyi megnevezése vallás szerint a származási hely nyelvjárás jellege szerint Alsóittebe református a Nagysárrét vidéke homogén típusú Bajsa katolikus Nagykáta környéke és a Dunakanyar vidéke keverék típusú Péterréve katolikus Nagykáta környéke homogén típusú Piros református a Tisza középső folyásának vidéke homogén típusú Temerin katolikus Nagykáta környéke és a Dunakanyar vidéke keverék típusú Torontáltorda katolikus Szeged környéke homogén típusú Torontálvásárhely református Hódmezővásárhely és a Kissárrét vidéke keverék típusú Az egyes nyelvjárasszigetek típusainak táblázatba foglalása könnyebb áttekinthetőségük miatt célszerű ugyan, de természetesen bizonyos fokig összemossa a közöttük levő különbségeket; a szükségszerű tömörítés következtében nem adhat róluk olyan árnyalt képet, mint az előzőekben elvégzett részletes elemzés. így pl. Páty és Sárszentmiklós nyelvjárása egyaránt keverék típusúnak van föltüntetve, s bár ez a besorolás elfogadható, mégis lényeges eltérés az közöttük, hogy a sárszentmiklósi népnyelv három, a pátyi viszont két nyelvjárástípusból ötvöződött sajátos keveréknyelvjárássá. Az összesítésben szereplő vallás megnevezése a szóban forgó nyelvjárássziget lakosságának azon részére vonatkozik, amely más vidékről települt. A származási hely (olykor egészen pontos, máskor csupán hozzávetőleges) megjelölésében főképpen a helytörté-
