Szabó József: Magyarországi és jugoszláviai magyar nyelvjárásszigetek - Dél-Alföldi évszázadok 3. (Békéscsaba - Kecskemét - Szeged, 1990)
Magyarországi nyelvjárasszigetek - V. Néhány délkelet-magyarországi nyelvjárássziget
igekötő nyílt e-jével szemben a tizenöt kutatópont közül csak az endrődi nyelvjárásban van zárt é'-s megoldás: 703. bélső a , belső; 739. bélű, bélü; 740. béjebb, béjebb, béjjebb és 922. bé vam fogva. A zárt z'-zés — amint az a táblázat adataiból kiviláglik — a vizsgált kutatópontokon általában eléggé gyakori, és megoszlása tekintetében is viszonylag jól elkülöníthető. Dévaványa, Gáborján, Fúrta, Ártánd, Öcsöd, Köröstarcsa, Doboz, Orosháza, Okány és Biharugra nyelvjárásában találunk rá legtöbb példát, kisebb mértékű az z'-zés Endrődön és Csanádpalotán. Csak emlékeztetőül jegyzem meg: a számszerű eredmények mérlegeléskor nem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy a szóföldrajzi kérdőívet Gáborjánban, Ártándon, Endrődön, Köröstarcsán, Okányban és Csanádpalotán nem kérdezték ki. Ennek figyelembevételével azt állapíthatjuk meg, hogy Gáborján, Ártánd, Köröstarcsa és Okány z'-zése kb. azonos mértékű Dévaványa, Fúrta, Öcsöd, Doboz és Biharugra táj szólásának zárt z'-zésével, Endrődé és Csanádpalotáé viszont jóval gyengébb fokú. Orosháza z'-zésének viszonylag nagy gyakoriságát részben a környező nyelvjárások hatásával lehet magyarázni, részben azzal a körülménnyel, hogy az orosháziak elődei egykor Északnyugat-Dunántúlon éltek, ahol szintén erős fokú zárt z'-zést találunk (vö. MMNyjR. 112). Erről a településtörténeti mozzanatról MÁDY ZOLTÁN a következőket írta: „1744-ben a török által elpusztított Orosháza helyére az új otthont alapító telepesek közvetlenül a Tolna megyei Zombáról, a Dőry-birtokról vándoroltak, Zomba számukra csak átmeneti település volt, ide Nyugat- és Észak-Dunántúl túlnépesedett falvaiból verődtek össze." (Orosháza néprajza. Szerk. NAGY GYULA. Orosháza, 1965. 7.) Az adatok alapján az is jól kirajzolódik, hogy Földeák, Kunágota és Újkígyós nyelvjárásában a zárt z'-zés nagyon gyenge mértékű. Figyelemre méltó, hogy a Békés megyében fekvő, nyelvjárássziget helyzetű Újkígyós z'-zése ugyanolyan gyenge fokú (5 adatával), mint Algyőé. Jól szemlélteti a zárt z'-zés területi megoszlását pl. a 668. térképlap: M-19: nígy, néGy; P-16, P-17, P-18, N-l, N-3, N-4, N-5, N-6: nígy; N-2, N-9, N-ll: négy; N-7: níGy; N-8: négy, <négy>; N-10: négy, négy; stb. d) A zártabb magánhangzókkal szemben jelentkező nyíltabb magánhangzókra nagyon kevés példát lehet találni a vizsgált kutatópontok atlaszbeli anyagában. Az ú: ó és ű: ő megfelelésre, amely például a palóc nyelvjárástípusban viszonylag gyakran megfigyelhető (pl.: gyűrő, sűrő, valyó 'vályú'; stb.), itt egyetlenegy adat sem fordul elő. Az ide tartozó megfelelések mindegyike elenyészően csekély számban szerepel, amint ezt az alábbi összegzés mutatja:
