Szabó József: Magyarországi és jugoszláviai magyar nyelvjárásszigetek - Dél-Alföldi évszázadok 3. (Békéscsaba - Kecskemét - Szeged, 1990)

Magyarországi nyelvjárasszigetek - IV. Átmeneti jellegű nyelvjárások a Jászság vidékén, valamint a Tisza középső folyása mentén és egy közép-tiszántúli nyelvjárássziget

kutatóponton azonos a köznyelvivel (pl. a 914. atlaszlapon: J-ll, M-13: kötnyi, [kötni]; J-12, J-14, J-16, J-20, M-14: kötnyi; J-19: kötni, <kötnyi>; J-17, J-18, J-24, M-7, M-ll, M-15, M-16, M-17, M-18, M-20, P-ll, P-13: kötni; stb.). Nagyiván nyelvjárássziget volta miatt érdemel említést e tájszólásnak a 917. térképlapon található innya adata, amely a köznyelvivel megegyező inni megoldás melletti ritka változatként van föltüntetve. Ezt az adatot az eredeti nyelvjárás maradványának tekinthetjük. C) Az igeragozás terén jól elkülöníthető a tanít igének a kijelentő mód jelen idő tárgyas ragozásában és a felszólító módban egyaránt használatos taníjja megoldása, amely a Tisza menti nyelvjárásokban és azoktól nyugatra mindenütt megtalálható, valamint a Tisza vonalától keletre kivételképpen Abádszalók és Nagyiván tájszólásában is előfordul (pl. a 862. térképlapon: J-ll, M-7: taníjja; J-12, J-24, M-14, M-16: taníjja, taníccsa; J-14, J-20: taníjja, tániccsa; J-16, M-17: taníccsa, < taníjja >; J-17: < taníjja >, taníccsa; J-18: taníjja, < taníccsa >; J-19: taníccsa; taníccsa, <táníjá>; M-ll, M-18, M-20, P-ll, P-13: taníccsa; M-13: taníccsa, taníja, taníjja; M-15: taníjja, [taníccsa]; stb.). Említést érdemel, hogy a hajdú-bihari nyelvjárástípushoz tartozó kutatópontokon (Balmazújváros és Hajdúszovát népnyelvében), valamint — Nagyiván kivételével — a hozzájuk legközelebb eső tájszólásokban (Szerep és Tiszacsege nyelvjárásában) a felszólító mód jelen idejében ikes ragozású igealakok is használatosak (pl. a 793. térképlapon: M-ll: aluggyon, <aluggyík>; M-20: aluggyon, aluggyík; P-ll: aluggyík; P-13: aluggyon, aluggyík, <alugyík>; a 906. atlaszlapon: M-20, P-ll: írjík, írjon; P-13: írjon, <írjík>; stb.). D) Anyagomban Cegléd és Gomba népnyelvének kivételével — változatként vagy anélkül — fordul elő néhány egytagú í-re végződő igének (pl. üt) és az eszik, iszik igéknek a rövid, múlt idejű alakja (pl. a 797. térképlapon: J-ll, J-12, J-17, M-7, M-ll, M-13, M-14, M-15, M-16, M-18, M-20: itt; J-14: itt, ivott; J-16: itt, < ivott>; J-20: ivott, (itt); M-17: itt, [ivott]; P-ll: itt, iButt, ivutt, ivott; P-13: ivott, <itt>; stb.). E) A köznyelvi -hoz, -hez, -höz határozóragok helyén általában a z nélküli -ho, -hé, -hö formák használatosak, nagyon ritkán a kétalakú -hó, -hő, illetőleg -hol, -höl ragváltozatok is föltűnnek. -A -hez helyén előforduló -hé, -hő hangalakú ragok közül a -hő változat elsősorban a Jászság vidékén és attól délre él, a -hé megoldására pedig a Pély—Sarud—Tiszabábolna vonaltól keletre, délkeletre találunk példákat (pl. az 1127. atlaszlapon: J-ll: Ferenché, <Ferihő>; J-12, M-16: Ferenchő, <Ferenché>; J-14, J-17, J-20: Ferenchő; J-16: Ferihő; J-18, J-19, J-24: Ferihő; M-7: Fernecni, [Ferenché]; M-ll, M-13, M-14, M-15, M-17, M-20: Ferenché; M-18, P-ll: Ferenché, Ferenché; P-13: Ferihé; stb.).