Szabó József: Magyarországi és jugoszláviai magyar nyelvjárásszigetek - Dél-Alföldi évszázadok 3. (Békéscsaba - Kecskemét - Szeged, 1990)
Magyarországi nyelvjárasszigetek - IV. Átmeneti jellegű nyelvjárások a Jászság vidékén, valamint a Tisza középső folyása mentén és egy közép-tiszántúli nyelvjárássziget
A kutatópont Az / kiesésének Az r kiesésének A /' kiesésének megnevezése száma száma száma Tarnabod 30 4 2 Erk 27 4 2 Tóalmás 37 8 2 Jászjákóhalma 31 8 2 Jászladány 26 4 2 Gomba 47 10 1 Tápiószentmárton 33 9 2 Tápiógyörgye 29 9 2 Cegléd 45 9 1 Tiszabábolna 24 2 2 Tiszacsege 22 2 3 Pély 28 4 2 Sarud 27 4 2 Nagyiván 26 4 2 Nagykörű 25 2 1 Abádszalók 21 3 1 Kenderes 12 2 1 Szerep 8 2 2 Balmazújváros 23 2 2 Hajdúszovát 6 2 1 A fenti számadatok azt mutatják, hogy az / elmaradása a vizsgált kutatópontok közül a Tisza vonalától nyugatra valamivel gyakrabban fordul elő, mint a Tisza középső folyásától keletre. Legerősebb mértékű Cegléd és Gomba népnyelvében, legkevesebb példát pedig Hajdúszovát, Kenderes és Szerep nyelvjárásában találunk rá (pl. a 715. térképlapon: J-ll: zőD; J-12, J-14, J-16, J-18, J-19, J-20, J-24: ződ; M-7, M-ll, M-13, M-17, M-20, P-13: zöjid; M-14: zőD, ződ; M-15, M-16, M-18, P-ll: ző ü d; stb.). Az r kiesése is, amely jóval kevesebb példára terjed ki, hasonló területi megoszlást mutat, mint az / elmaradásáé (pl. a 752. térképlapon: J-16: mikor, <mikó >; J-18: mikó, [mikor]; J-14, J-19, J-20, J-24: (mikó). A j kiesése viszont csupán egy-két szóban figyelhető meg (pl. az 1132. atlaszlapon: J-ll, J-12, J-16, M-7: éjékor; J-14: éfékö; J-17: íjékor; J-18: éjélkó; J-19, J-20: éjékó; J-24: éjélkó, < éjéikor >; M-ll: íjébe; íjéilkor; M-13: éjékor, <éjéikor>; M-14: íjílkor, éjéikor; M-15: e éj : élkor; M-16: íjéikor; M-17: íjélbe, éjjelbe, éjjelkor; M-18, M-20: íjélbe; P-ll: íjélbe, íjéikor, éjéikor; P-13:
