Szabó József: Magyarországi és jugoszláviai magyar nyelvjárásszigetek - Dél-Alföldi évszázadok 3. (Békéscsaba - Kecskemét - Szeged, 1990)

Magyarországi nyelvjárasszigetek - IV. Átmeneti jellegű nyelvjárások a Jászság vidékén, valamint a Tisza középső folyása mentén és egy közép-tiszántúli nyelvjárássziget

hogy a Jászjákóhalma anyagában talált, ritka változatként föltüntetett három adatot (153. <báránka>; 167. <szqnkq> és 1087. <Mihá>) nem soroltam az illabiális á-záshoz, ugyanis ezek az á rövidült változataként fordul­nak elő. A köznyelvi á helyén — ugyanazon kutatópontokon, ahol illabiális á-zás van — az a, q, q, ó és á hangváltozatok fordulnak elő, mégpedig az alábbi megoszlás szerint: A kutatópont Az ű-k Az ű-k Az q-k Az ó-k Az á-k megnevezése száma száma száma száma száma Tóalmás 203 0 0 0 5 Tápiószentmárton 195 5 1 1 3 Tápiógyörgye 92 0 7 0 3 A fenti adatok azt mutatják, hogy a hosszú labiális á-zás nincs megkopóban, hiszen az q, q, ó és á változatok együttes előfordulása nem számottevő. Ebben minden bizonnyal közrejátszik az a körülmény, hogy a környező tájszólásokban (pl. Erdőtarcsa, Gyöngyöspata, Hort, Jászfény szaru nyelvjárásá­ban) is szilárdan tartja magát az á-zás és a hozzá közelálló q és ó változat. A hangszínbeli sajátságok közül a köznyelvi ó, ő és é helyén jelentkező záródó kettőshangzók előfordulása is figyelemre méltó, hiszen ezek a vizsgált kutató­pontokon területileg viszonylag jól elkülönülnek. Érdekes vonása e kettőshang­zóknak, hogy változatokban meglehetősen gazdagok, ugyanis az ó helyén hat, az ő és é helyén pedig négy-négy különböző megoldású diftongus figyelhető meg. Igaz, ezek némelyike csak egy-két kutatópontról adatolható, mégpedig kisszámú példával. Ilyen az ó helyén jelentkező a° kettőshangzó, amely Tápiószentmárton és Tóalmás nyelvjárásában fordul elő (pl. a 27. térképlapon: J-19: ma°kfej; a 870. atlaszlapon: J-14: sza°rád; stb.), és az qu diftongus, amelyre csak Balmazújváros népnyelvében van példa (pl. a 143. térképlapon: P-ll: qudal). Az é ket­tőshangzó általában nagyon gyakori az é helyén, Cegléd és Sarud anyagában viszont csak egy-egy (ritka változatnak jelzett) adattal szerepel (a 719. atlaszla­pon: J-24: kész, < kísz >, < ké'sz > és az 1020. térképlapon: M-14: lélek, lélek, <lé l lek>). Anyagomban tizenöt kutatóponton található diftongus. Ezeknek számszerű megoszlását az alábbi táblázat tartalmazza:

Next

/
Oldalképek
Tartalom