Szabó József: Magyarországi és jugoszláviai magyar nyelvjárásszigetek - Dél-Alföldi évszázadok 3. (Békéscsaba - Kecskemét - Szeged, 1990)

Magyarországi nyelvjárasszigetek - III. Tisza menti (palócos-jászos) nyelvjárasszigetek

rajzolódik ki területileg jól megragadható különbség, például az 1007. térképlapon: J-l: selyem, selém, <sejém>; K-ll: selém, sejém; stb. Az /-ezés adatai kutatópontonként a következők: Becske: 4, Mátraszőlős: 4, Ecseg: 1, Erdőtarcsa: 3, Gyöngyöspata: 2, Hort: 3, Bodony: 1, Abasár: 2, Bátor: 2, Verpelét: 2, Hévízgyörk: 6, Jászfény szaru: 2, Tószeg: 10, Vezseny: 4, Tiszakécske: 2, Alpár: 5, Csépa: 3, Sövényháza: 1, Szegvár: 3, Kiskundorozsma: 6, Algyő: 2 és Tiszasziget: 1. Az /-ezés adataiból csupán azt állapíthatjuk meg, hogy ez a jelenség a Tisza menti nyelvjárásszigeteken — főképpen a tószegi népnyelvben — valamelyest gyakoribb, mint a Szeged vidéki táj szólásokban. A tószegi nyelvjárás /-ezésének gyakorisága a Nagykáta környéki kutatópontok (Tápiószentmárton és Tóalmás) apalatális /-ezésével mutat rokonságot. e) A mássalhangzók kiesése közül — miként nyelvjárásainkban másutt is — az / elmaradása a leggyakoribb, van azonban néhány példa az r és a / kiesésére is. Ezeket a számadatokat az alábbi táblázat tartalmazza: A kutatópont Az / kiesésének Az r kiesésének A / kiesésének megnevezése száma száma száma Becske 40 2 1 Mátraszőlős 38 2 2 Ecseg 33 2 1 Erdőtarcsa 12 2 1 Gyöngyöspata 21 2 2 Hort 17 2 2 Bodony 33 2 1 Abasár 29 2 1 Bátor 30 3 1 Verpelét 36 2 2 Hévízgyörk 33 10 3 Jászfényszaru 15 2 1 Tószeg 29 7 2 Vezseny 35 10 2 Tiszakécske 28 7 2 Alpár 43 8 5 Csépa 23 4 2 Sövényháza 39 9 2 Szegvár 43 8 5 Kiskundorozsma 27 8 2 Algyő 28 8 2 Tiszasziget 25 8 1