Szabó József: Magyarországi és jugoszláviai magyar nyelvjárásszigetek - Dél-Alföldi évszázadok 3. (Békéscsaba - Kecskemét - Szeged, 1990)
Magyarországi nyelvjárasszigetek - III. Tisza menti (palócos-jászos) nyelvjárasszigetek
Becske—Ecseg—Abasár vonaltól északra — nyílt e-vel fordul elő (például a 809. atlaszlapon: J-l, J-3, J-4, J-8, J-13, J-15, J-22, K-3, K-4, K-9, K-ll: beviszem; K-6: beviszem, < beviszem >; K-2: beviszem, < beviszem >; de: J-2, J-5, J-7, J-9, J-10, J-23: beviszem; K-8, K-12, K-13: beviszöm; stb.). Bizonyos igealakokban az Ecseg—Gyöngyöspata vonaltól észak-északkeletre használatos a zárt é a nyílt e-vel szemben [például a 807. térképlapon: J-2, J-5, J-7, J-9, J-10: énné; J-3: énne, (énné); a 836. atlaszlapon: J-2, J-7, J-9, J-10: mévverté; J-3: mégverte, mégverte, (megverte); a 907. térképlapon: J-2, J-5, J-7, J-9, J-10: törje; stb.] Az egyes szám 3. személyű birtokos személyjelben viszont elsősorban Gyöngyöspata tájszólásában találunk zárt é-t a nyílt e helyén: 1135. gyűrő ü jé, gyűrő jé; 1137. üvegé; 1138. szívé; stb. A zárt z'-zésről is azt mondhatjuk, hogy gyakoriságában elég nagy különbség figyelhető meg a vizsgált kutatópontok között. Nagyon gyenge fokú z'-zés jellemző a Szeged környéki labiális ö-ző nyelvjárásokra, valamint a palóc kutatópontok közül az északkeleten fekvő községek (Bátor, Bodony és Verpelét) tájszólására, megközelítőleg közepes mértékben í-ző — Gyöngyöspata kivételével — a többi palóc és jászsági kutatópont, valamint — Vezseny és valamelyest Tiszakécske kivételével — mindegyik Tisza menti nyelvjárássziget, és erősen zárt í-ző típusú — az előzőekben kivételnek jelzett — gyöngyöspatai, vezsenyi és némiképpen még a tiszakécskei nyelvjárás is. Mindez szemléletesen látható pl. a 180. térképlapon: J-2, J-5, J-6, J-10, J-22, J-23, K-3, K-9, K-ll: kíve; J-13: kíve, <kéve>; az 1094. atlaszlapon: J-l, J-2, J-3, J-4, J-5, J-6, J-7: penyíszés; J-8, J-9, J-10, J-13, J-15, J-22, J-23, K-2, K-3, K-4, K-9, K-ll: peníszés; K-8, K-13: peníszös; K-12: peníszös, [penészös]; stb. A példáknak csak igen csekély részére jellemző, hogy mindegyik kutatóponton zárt z'-zést tapasztalunk. Itt jegyzem meg, hogy minden olyan esetben, amikor Algyő, Sövényháza és Tiszasziget anyagában zárt z'-zés fordul elő a nagy atlaszban, akkor Szeged tájnyelvében is megvannak az z'-ző szóalakok. Egyébként Szegeden — amint ezt BÁLINT SÁNDOR Szegedi Szótára is mutatja — akad még néhány példa, ha nem is túl sok, a zárt z'-zésre (pl. emíszt, kelísz 'tiszavirág; kérész', típ stb.). A zárt z'-zés elemzéséből néhány tanulság állapítható meg. A tiszakécskei és a vezsenyi nyelvjárás erősebb fokú z'-zése földrajzi helyzetükből adódik, ezek a tájszólások a tiszántúli z'-zés nyugati határvonalán találhatók, a gyöngyöspatai nyelvjárás nagymértékű z'-zése viszont minden irányban eltér a környező kutatópontoktól (1. a zárt z'-zés gyakoriságát szemléltető térképet: MMNyjR. 120), Gyöngyöspata zárt z'-zése tehát a község nyelvjárássziget helyzetére utal. Azt is határozottan leszögezhetjük, hogy Kiskundorozsma tájszólása — az illabiális é-zéshez hasonlóan — a zárt z'-zés tekintetében közelebb áll a palóchoz, mint a Szeged környéki nyelvjárásokhoz. Ugyanezt mutatják a Tisza menti
