Szabó József: Magyarországi és jugoszláviai magyar nyelvjárásszigetek - Dél-Alföldi évszázadok 3. (Békéscsaba - Kecskemét - Szeged, 1990)

Magyarországi nyelvjárasszigetek - III. Tisza menti (palócos-jászos) nyelvjárasszigetek

A kutatópont Az a-k Az q-k Az ö-k Az ó-k Az á-k Az á-k megnevezése száma száma száma száma száma száma Becske 91 0 4 5 0 0 Mátraszőlős 173 3 11 13 3 0 Ecseg 84 1 4 0 0 0 Erdőtarcsa 59 0 18 0 0 0 Gyöngyöspata 0 0 0 0 12 0 Hort 135 0 113 12 7 1 Abasár 68 11 35 14 6 0 Bátor 73 21 4 0 0 0 Hévízgyörk 201 17 1 0 0 0 Jászfényszaru 74 0 15 0 0 0 Tószeg 32 5 8 0 172 0 Alpár 0 0 1 0 170 0 Csépa 0 0 38 0 2 1 Sövényháza 0 0 0 0 0 2 Szegvár 0 0 0 0 0 1 Kiskundorozsma 0 0 0 0 121 123 A fenti táblázatból hiányzó kutatópontokon a hat hangváltozat közül egyetlenegyre sem lehet példát találni a nagyatlasz anyagában, ugyanis az á hangszíne ezeknek a nyelvjárásában megegyezik a köznyelvivel. Ez a megállapítás lényegében véve érvényes a táblázatban egy-két adattal szereplő sövényházi és szegvári táj szólásra, sőt az ezekhez képest valamivel több példát mutató gyöngyöspatai nyelvjárásra is. A táblázatot érdemes alaposabban szemügyre venni, mert a kapott adatok megoszlásából több tanulság is kiolvasható. Szinte első pillantásra kitűnik, hogy Abasár, Hort és Mátraszőlős nyelvjárásában majdnem mindegyik változat képviselve van, ezzel szemben a palóc nyelvjárásterületen fekvő Gyöngyöspata tájnyelvében csak egyféle variáns él, s az eléggé elüt a palóc nyelvjárású települések á-val szembeni változataitól, például a 430. térképlapon: J-l, J-2, J-13: kóbász', J-3: kolbász; J-4: kóbász, [kolbász]', J-6, J-15: kobqsz, kóbász, [kolbász]; J-8: kóbász, < kolbász>; J-22: kóbász, < kóbász >; K-3: kóbász, kóbász, < kolbász >; K-4: kóbász, kóbász, [kolbász]; K-ll: kóbász, kóbász, kóbász, kolbász; stb. Az is meglehetősen jól kiviláglik, hogy a zártabb és labiális megoldású változatok nagyobb számban többnyire a palóc községekben (Bátor, Becske,