Szabó József: Magyarországi és jugoszláviai magyar nyelvjárásszigetek - Dél-Alföldi évszázadok 3. (Békéscsaba - Kecskemét - Szeged, 1990)

Magyarországi nyelvjárasszigetek - II. Duna—Tisza közi nyelvjárasszigetek

a Duna menti és a Baja környéki tájszólásokban. Az apalatális /-ezés szembetűnő gyakoriságú Madaras népnyelvében és még inkább Dávod és Mélykút nyelvjárásában. Ennek magyarázata minden bizonnyal településtörténeti mozzanatokra vezethető vissza. c) Az explozív gy-zés jelensége még az /-ezésnél is jobban megfogható különbségeket mutat a vizsgált kutatópontokon. A / helyén jelentkező gy-zés csak r utáni hangtani helyzetben fordul elő néhány Duna menti és Baja környéki településen, mégpedig toldalékos alakokban és szótövekben, pl. a 85. térképlapon: F-6: F-ll, F-22, F-23: sargyú; F-10: sargyu, sargyú, [sarjú]; F-12: sargyú, [sarjú]; a 896. atlaszlapon: F-10, F-ll: várgyák, várják; F-12: várgyák, várják, (várik); F-22: várik, várgyák, várják; F-23: várik, <várgyák>, [várják]; a 906. térképlapon: F-6, F-10, F-ll, F-12: írgyon, írjon; F-22, F-23: írgyon; stb. Makád, Kunszentmiklós, Dunavecse, Kiskunhalas és Dávod népnyelvében viszont csak tőszavakban jelentkezik gy-s szóalak, mégpedig olykor csupán változatként, pl. a 624. térképlapon: E-17: feketevargyú; F-3: vargyú; G-13: feketevargyü, feketevarjú, vargyú; K-6: pápistavargyú, feketevargyú, vargyu; a 992. atlaszlapon: E-17: börgyú, <borgyu>; E-20, G-13: borgyú; F-3: börgyú, borgyú; K-6: borgyú, [borjú]; stb. Más hangtani helyzetben (szó elején, illetőleg szó belsejében, de nem r után) csak egy-két adatot találunk rá, pl. a 890. atlaszlapon van rá egy példa Gerjen nyelvjárásában, mégpedig a régies, kihaló változatnak jelzett még'gy elöli szóalakban, és a 893. térképlapon is csak Gerjen községből szerepel egy adat, a ritka változatnak föltüntetett nyomgyuk hangalakú szó. Az adatok száma kutatópontonként a következő: Makád: 6, Kunszentmiklós: 6, Dunavecse: 7, Dunapataj: 10, Gerjen: 16, Úszód: 9, Fájsz: 11, Szeremle: 16, Érsekcsanád: 14, Kölked: 7, Dávod: 7, Izsák: 7 és Kiskunhalas: 6. A többi kutatóponton egyetlenegy példa sem fordul elő az explozív gy-zésre. Itt jegyzem meg, hogy az explozív /y-zésre a vizsgálatra kiválasztott húsz kutatópont anyagában egyetlenegy adatot sem találtam. Az explozív zy-zés jelensége tehát még Gerjen nyelvjárásában sem él, noha ott — mint láttuk — van egy-két adat a nem r utáni explozív gy-zésre. Az explozív gy-zés tehát elsősorban a Duna menti tájszólásokban fordul elő, valamint a Duna—Tisza közi nyelvjárások közül Kunszentmiklóson, Izsákon és Kiskunhalason. A gy-zést mutató helyi nyelvjárások közül településtörténeti okok miatt figyelmet érdemelhet annak vizsgálata, hogy a török hódoltság után települt Dávod község tájnyelvébe honnan került az explozív gy-zés jelensége, valamint az is elemzésre méltónak látszik, hogy ez a sajátság Kiskunhalas népnyelvében is föllelhető. d) A mássalhangzók kiesése közül különösen az / elmaradása tapasztalható gyakran, pl. a 947. térképlapon: E-17, E-18, E-20, F-12, G-12, G-13, K-l, K-5,