Gilicze János - Vígh Zoltán: Návay Lajos politikai jegyzetei 1910-1912 - Dél-Alföldi évszázadok 2. (Békéscsaba - Szeged, 1988)

Bevezető: Návay Lajos élete és politikai pályája

Jegyzetek 1 1950-ig fennálló közigazgatási egység. A Maros folyótól északra a Lele—Apáca—Kevermes—Kis-Iratos—Battonya—Nagylak által behatárolt területen feküdt. Székhelye Makó volt. 2 A legjelentősebb ezek közül egy monumentális emlékszobor volt, amely a vármegyeház előtt állt. Utcát, középiskolát neveztek el róla, arcképét a közgyűlési teremben helyezték el. 3 Az első, amelyet 1892—1896 között vezetett, és a közölt 1910—12-es. A többi — a család ma élő tagjainak emlékezete szerint — elégett 1945-ben, Budapest ostromakor. 4 PETROVICS GYÖRGY: AZ októberi forradalom és az idegen megszállás Makón. Makó, 1921. 75. p. 6 VÖRÖS KÁROLY lektori jelentése. Bp. 1987. július 17. (Kézirat.) 6 Részben korábbi érdemekért, részben pénzért nyert adomány. 7 A Návay-családra vonatkozó adatok a magánkézben levő családi levéltár, a Csongrád megyei Levéltár és a leszármazottak személyes közléseinek felhasználásával készültek. 8 Csongrád m. Levéltár (CsmL) Csanád megye Főispáni Helytartójának iratai 105/1861. * BARNA JÁNOS—SÜMEGHY DEZSŐ: Nemes családok Csanád vármegyében. Makó, 1913. 141. p. 10 Návay Lajos 1896—1892. években vezetett naplója (a továbbiakban: Napló I.) 4. p. 11 Napló 1. 137. p. 12 KRISTÓFFY JÓZSEF: Magyarország kálváriája., Bp. 1927. 19. p. 13 HORVÁTH ZOLTÁN: Magyar századforduló. Bp. 1974. 101. p. 14 Napló I. 270—271. p. 16 Napló I. 31. p. 16 Napló I. 52—53. p. 17 Napló I. 441. p. 18 Napló I. 474. p. 19 CsmL Csanád megye közgyűlési jegyzőkönyve 1898. 54. sz. 20 Vásárhely és Vidéke (Helyi érdekű társadalmi és szépirodalmi lap) 1898. november 10.92.sz. 21 Justh Gyula levéltára (Bukarest) mikrofilm anyaga (a továbbiakban Justh lev.) B-b. n/65. 22 KRISTÓFFY i. m. 67. p. 23 CsmL Csanád m. közgyűlési jegyzőkönyve 1901. 638. sz. 24 U.ott és Budapesti Szemle, 1901. 107. k. 1—33. p. 86 U.ott. 28 Ennek eredményeként egy Péli nevű makói molnárt, aki Földeákon az éjjeli órákban munkásösszejöveteleket tartott 100 K birsággal és 30 napi elzárással büntették.