Gilicze János - Vígh Zoltán: Návay Lajos politikai jegyzetei 1910-1912 - Dél-Alföldi évszázadok 2. (Békéscsaba - Szeged, 1988)

A Návay-jegyzetekben szereplő politikusok főbb adatai

Cseresnyés János (1853—?) 1882-tól Csanád vármegye tb. aljegyzője, 1881-től szolgabírája, majd Makó város rendőrkapitánya volt. A Fejérváry-kormány alatt a vármegye főispánja lett. A koalíciós kormány megalakulása után lemondott. Csernoch János (1852—1927) bíboros, hercegprímás, az MTA tagja. 1890-től esztergomi kanonok. 1901-től országgyűlési képviselő néppárti programmal. 1908-tól csanádi püspök, 1911-től kalocsai érsek és hercegprímás. 1914-ben lett bíboros. Csernyi Károly, (1863—?) a besztercebányai kerület országgyűlési képviselője. Csermák Ernő (1869—?) ügyvéd, országgyűlési képviselő 1910-től pártonkívüli programmal. A Károlyi József és Polónyi vezette csoport tagja. Csuzy Pál (1877—?) gazdálkodó birtokos, országgyűlési képviselő, 1910-től munkapárti programmal. Dániel Gábor báró (1854—1919) politikus, országgyűlési képviselő 1878-tól (egy ciklus kivételével) szabadelvű párti, 1910-től munkapárti programmal. 1899—1903-ig a képviselőház alelnöke. Az ő nevéhez fűződik a nagy politikai vihart kavart házszabálymódosító javaslat beterjesztése (1904. november 18.). A Nemzeti Munkapárt alelnöke, valóságos belső titkos tanácsos. Darányi Ignác (1849—1927) ügyvéd, miniszter, a felsőház tagja. 1881-től országgyűlési képviselő, 1909-től az MTA tagja. Először szabadelvű párti, majd az Alkotmánypárt soraiba lépett. 1895-től 1903 novemberéig, majd 1906-tól 1910-ig földművelésügyi miniszter. A koalíció bukása után pártonkívüli lett. A mezőgazdaság fejlesztése terén elért eredményeiért több kitüntetést kapott és elnyerte a valóságos belső titkos tanácsosi címet. Deák Ferenc (1803—1876) államférfi, liberális politikus, 1848-ban a Batthyány-kormány igazságügyminisztere. Az 1861-es országgyűlésen a Felirati Párt élén állt. Az 1867-es kiegyezést követően Deák a kormányban nem vállalt szerepet. Désy Zoltán (1862—1915) függetlenségi politikus, 1892-ben nemzeti párti programmal országgyűlési képviselő. 1906-ban a koalíciós kormányban pénzügyminiszteri államtitkár. Dessewffy Aurél gróf (1846—1928) az utolsó országbíró (1917), az MTA ig. tagja (1883), 1874—1883 között országgyűlési képviselő. Ezt követően a Tisza-kormány ellenzékéhez, Apponyi Albert pártjához csatlakozott. 1906-tól 1910-ig a főrendiház elnöke, majd visszavonul a politikától. Dessewffy Arisztid gróf (1854—1922) a képviselőház elnöki hivatalának tanácsosa. Éber Antal (1872—?) közgazdász író és politikus. Függetlenségi párti országgyűlési képviselő. Több bank vezérigazgatója volt. Eckhardt Tibor (1886—1972) földbirtokos, politikus.