Gilicze János - Vígh Zoltán: Návay Lajos politikai jegyzetei 1910-1912 - Dél-Alföldi évszázadok 2. (Békéscsaba - Szeged, 1988)

A Návay-jegyzetekben szereplő politikusok főbb adatai

Bánffy Dezső báró (1843—1911) politikus, 1895-től 1899-ig az ún. „szürke kabinet" miniszterelnöke. 1904-ig szabadelvű párti, majd az általa szervezett ellenzéki Űj Párt vezetője. Részt vett a nemzeti ellenállásban 1906 márciusáig. Ekkor kivált a koalícióból és más úton kísérelte meg a kibontakozást. A munkapárti kormányzat második évében, mint a 67-es ellenzék egyik jelentős személyisége halt meg. Barabás Béla (1855—?) ügyvéd, politikus, több ízben országgyűlési képviselő. 1901-ben ő buktatta ki Tisza Kálmánt Nagyváradon függetlenségi programmal. 1904-től Arad képviselője volt, itt viszont Tisza István váltotta fel 1910-ben munkapárti programmal. Csak 1911-ben, a megürült szilágysomlyói kerület elnyerése után került be a parlamentbe. Baracs Marcel (1865—1933) ügyvéd, jogi író, ismert bűnügyi védő. Landler Jenővel és másokkal együtt sikeresen védte az 1913. évi vasutassztrájk vádlottait. Barkóczy Sándor báró (1857—1925) jogász, kultúrpolitikus. 1879-től szolgált a vallásés közoktatásügyi minisztériumban, 1904-től miniszteri tanácsosként a középiskolai ügyosztályt vezette. A klerikalizmus egyik ismert alakja, az Urak Kongregációjának vezetője volt. Baross János (1875—1926) jogi író, liberális agrárpolitikus, országgyűlési képviselő 1905—1918-ig függetlenségi programmal, 1922-től haláláig pártonkívüli országgyűlési képviselő. Barta Ödön (1852—1925) ügyvéd, politikus, 1896-tól országgyűlési képviselő függetlenségi programmal. 1910 júniusában a nagyszöllősi kerületben választották meg. A parlamentben közgazdasági és jogi kérdésekben fejtett ki jelentős tevékenységet. Batthyány Tivadar gróf (1859—1931) politikus, miniszter, országgyűlési képviselő szabadelvű párti, nemzeti párti, majd függetlenségi párti programmal. 1905—6-ban tagja volt a koalíció vezérlő bizottságának, 1909-ben rövid ideig a képviselőház alelnöke. A függetlenségi párt szakadásakor 1910-ben a Justh-párt alelnöke és képviselője lett. 1916-ban Károlyi Mihállyal a pártból kilépett és Károlyi pártjához csatlakozott. 1918. október 31-től 1918. december 12-ig a Károlyi-kormány belügyminisztere. Beck Lajos (1876—1953) közgazdász, író, politikus. Függetlenségi párti programmal országgyűlési képviselő 1905-től. 1917-ben igazságügyi államtitkár Wekerle koalíciós kormányában. Beck Max Vladimír báró (1854—?) politikus, 1906—1908-ig osztrák miniszterelnök, 1915: az osztrák állami főszámvevőszék elnöke. Beöthy László (1860—1943) politikus, 1911. október 18-tól 1913. június 13-ig kereskedelemügyi miniszter. Korábban, 1890-ben szabadelvű párti országgyűlési képviselő, a párt egyik vezetője. 1910-től a Nemzeti Munkapárt programjával ismét képviselő. Beöthy Pál (1866—1921) politikus, országgyűlési képviselő, 1910-ben munkapárti programmal. 1913. júniusától 1917. június 18-ig a képviselőház elnöke, valóságos belső titkos tanácsos.