Gilicze János - Vígh Zoltán: Návay Lajos politikai jegyzetei 1910-1912 - Dél-Alföldi évszázadok 2. (Békéscsaba - Szeged, 1988)
Návay Lajos politikai jegyzetei 1910—1912
akik most, hogy a tények előttük állnak, belátják, hogy a mai sikerben? az én eljárásomnak is volt egy kis része, ha másban nem is, de abban igen, hogy Tisza elnökké való megválasztása ma (május 22-én) alighanem egészen másként fog sikerülni, mint sikerülhetett volna novemberben az akkori hangulatban. Tegnap este a pártba felmenve meleg ovációkban volt részem, jórészt azért is, mert látják, hogy nálam a párthűség független azoktól a pillanatnyi szennyes előnyöktől, amelyeket a párthoz való tartozás átmenetileg nyújthat. (Egyszóval nem követem a „jeles" Kabos példáját, aki még most sem tudta megemészteni a novemberi fordulatot.) Tisza Istvánt a ház május 22-i ülésén elnökké megválasztotta. Az eredmény megvan és dicséretére legyen mondva Beöthy alelnöknek, aránylag kevés házszabálysértéssel. Hogy a dolog ily simán ment, ebben jórésze van az ellenzék szamárságának, amely azáltal, hogy zárt ülésekkel rabolta el az időt, a maga kárára elmulasztotta a lemondásom feletti vitát megindítani, úgyhogy Beöthy teljes joggal (formai tekintetben is) javasolhatta az elnökválasztás napirendre tűzését, mivel ezzel semminemű vitát nem szakított félbe. A t. ellenzék úgy képzelte, hogy majd feliratkoznak sokan a „bejelentéshez" és majd ezzel egy hosszabb vitatkozási időt biztosítanak az obstrukció számára. De feledték, hogy ezúttal még a formai jog is ellenük szólott, mert az elnöki bejelentés mindaddig, míg azzal kapcsolatban valamely indítvány nem tétetik, nem képez folytatólagos napirendi tárgyat, hacsak a napirend-javaslatnál nem indítványozzák a a napirendre való kitűzést. E felett pedig a többség dönt, amint hogy döntött most is, amidőn elfogadta B. javaslatát, hogy a szerdai ülés napirendjére az elnök megválasztása tűzessék ki. [...] 22-e óta Tisza a ház elnöke és ezzel T. elérte azt a célját, melyre már 10 év óta vágyott. Hogy vajon lesz-e maradandó sikere, ez a jövő titka. Most két napon át láttam elnökölni. Az elnöki székben is imponáló parancsoló egyéniség és „komor fenségében" szépen fest. Ámde nála is áll, hogy a fenségest a nevetségestől sokszor csak egy kis lépés választja el és ezért T. ünnepélyes és erőltetetten szigorú póza néha-néha máris komikusan hatott. Tisza egy fanatikus pártember maradt az elnöki székben is, ő nem védi a ház rendjét a ház tagjaival szemben, hanem az elnöki székből egyenes támadásokat intéz az ellenzék ellen, s bár úgy tesz, mintha a rendet fenntartani kívánná, modorával élesen provokál. Csakis az ellenzék mostani lehangolt állapotának tudható be, hogy nagyobb összeütközések mostanáig elmaradtak és nagyon téved T. akkor, ha azt hiszi, hogy erélyes modorától bomlott meg az ellenzék komoly ellenálló ereje. Tényleges eredményeket elérni (mostanáig) ő sem tudott. A véderő tárgyalását éppúgy gátolták alatta is a házszabály viták és zárt ülések, mint alattam. Ezen nem segített azon körülmény sem, hogy Tisza a „mentelmi bizottság elé utalással" már egyszerűen visszaélt és ezzel máris devalválta ennek a fontos bizottságnak erkölcsi értékét és jelentőségét.
