Gilicze János - Vígh Zoltán: Návay Lajos politikai jegyzetei 1910-1912 - Dél-Alföldi évszázadok 2. (Békéscsaba - Szeged, 1988)
Návay Lajos politikai jegyzetei 1910—1912
csak felfordítani lehet, anélkül azonban, hogy a közre ebből bármi előny háramolhatnék. Ajánlottam ezért, hogy az erőszakos lépéssel — magának a javaslatnak — törvényerőre emelését szolgálják, mégpedig olyképpen, hogy a felesleges és lélekölő huza-vonának véget vetve tegyék fel röviden a kérdést: elfogadja-e a többség az immár 10 hónap óta napirenden levő javaslatot „általánosságban és részleteiben". Igaz, hogy nagy felfordulás lesz, igaz, hogy a házszabályok alaposan meg lesznek sértve, de legalább egy nagy és pozitív eredményért történik mindez, hisz éppoly nagy lesz a felfordulás akkor is, ha minden tényleges eredmény nélkül a házszabályoknak csak egyes intézkedései sértetnek meg, pl. azáltal, ha nem rendelik el a „zárt ülést", ha nem engedik meg a házszabályokhoz való felszólalást stb. ... A „nagy" erőszak előtt persze tisztázni kellene a főrendiház felfogását is, ti. abban az irányban, vajon a főrendiház elfogadná-e tárgyalási alapul azt a javaslatot, amelyet ilyen formában küldött át a képviselőház? Megfontolandó továbbá az is, vajon miként alakulna egy ilyen törvénynek a végrehajtása, azaz miként lesz lehetséges az újoncok évi kiállítását megszavaztatni egy olyan „kontingens" alapján, amelynek formai legalitásához kétségtelenül sok szó fog férni? Végül nem mellőzhető a politikai visszahatás kérdése sem, mert efemer dolog volna a törvényhatóságok múlt évi állásfoglalásából végleges következtetéseket levonni. Mindezeket kötelességszerűen közöltem Khuennél és Tiszával, de Khuen ezek felett könnyen tovasiklott és azt mondotta, hogy mindez csak a „holnap" gondja. Most fő a „mának" a megoldása. Ami a személyi kérdést illeti, természetes, hogy ismét Tisza elnöklése került előtérbe, de épp ez az, amitől egyébként „harcos barátai" félnek, illetve féltik a „magyar konzervatív junkerok" vezérét. így Beöthy Pál alelnök is amellett kardoskodik, hogy én ne mondjak le, hanem csak „ad hoc" és „sub titulo" betegséggel álljak félre, hogy azután a két alelnök az én távollétemben elvégezhesse azt, amire vállalkozni nem tudok. Ezt a „Pilátus" szerepet azonban semmiképpen sem vállalhatom, sokkal kevésbé, mint az erőszak egyéni végrehajtását. Khuen egyébként ma estére találkozást adott, úgy hiszem ezúttal a „személyemre" vonatkozó kérdést fogjuk tisztázni. A tegnap esti beszélgetés annyiban váratlan fordulatot vett, hogy Khuen inkább arra kért fel, hogy még egy rövid ideig tartsam fenn a szituációt, mert még nem látszik teljesen kizártnak az a lehetőség sem, hogy a pártokkal mégis meg lehet egyezni! Egyszóval, mint már annyiszor, Khuen ismét bizakodik és temporizál, a mezei hadakat — amelyeket verekedés céljából rendeltek fel — ismét szabadságolták azzal, hogy egy rövid ideig még legyenek türelemmel, majd most azután igazán eldől a dolog. Khuen tegnap Bécsbe ment, hogy a delegáció ülésezéseit megbeszélje. Ó most azt kívánná, hogy a rövid szesszió 193 már április 22-én lenne, amely után következnék idelenn a végleges leszámolás — (ha ti. a békéből nem lenne semmi). Az osztrákok a teljes szessziót kívánták volna, mivel ott viszont ürügyet keresnek arra, hogy a Reichsrat ne legyen együtt. Bizony díszes egy monarchia. Horvátországban királyi biztos, nálunk teljes felfordulás,
