Gilicze János - Vígh Zoltán: Návay Lajos politikai jegyzetei 1910-1912 - Dél-Alföldi évszázadok 2. (Békéscsaba - Szeged, 1988)
Návay Lajos politikai jegyzetei 1910—1912
napirendjének és napjának megállapítása miatt. A bécsi események miatt nem tudtam, vajon a szerdai napirend mellett megmaradhatunk-e? Feltevésem annyiban alaposnak bizonyult, hogy Khuen kérte, a következő ülés ne szerdára, hanem csütörtökre 165 tűzessék ki. Napirend: a véderőjavaslat. Délután kettőkor értesített Serényi a bécsi hírekről. A híradás kissé jobb volt. Lukács nem volt a királynál és audienciája nincs is tervbevéve. (A justhista kombinációk ellenére). Szövegezési differenciák elosztása céljából lett Bécsbe hívatva. Khuen délután újabb kihallgatásra fog menni, a póttartalékosokra vonatkozó deklaráció helyes szövegezés esetében remélhető. A kedvező híreknek megfelelőek a Pester Lloyd híradásai is, jobbnak ítéli a helyzetet most, mint Khuen legutóbbi ottlétekor. A bécsi „Montags Revue" hivatalos jellegű lap szintén megerősíti a jó híreket és a lap szerint Khuen sokkal többet fog hozni, mint azt eddig várni lehetett volna. Khuen tegnap este hazajött. 166 Ma beszéltem vele. A bécsi út erdeménye a 3. paragrafus közjogunk szerinti módosítása, a monarchiát alkotó két állam pontos körülírása és a Boszniára vonatkozó szakasz tisztázása. A póttartalékosokra nézve a kormány a kívánt deklarációt megteheti és hozzájárulhat egy ilyen irányú határozati javaslathoz is. A törvényjavaslat 43. paragrafusának pótlása felesleges, mivel az újoncmegajánlás joga a javaslat 14. paragrafusában már körvonalazva van. Ami a perrendtartást illeti, úgy a szolgáltai nyelv azon körülírása, amit Khuennek ajánlottam, elfogadtatott. Khuen felhatalmazást kapott arra, hogy ezt a módosítást az ellenzék megnyugtatására felajánlhassa. Részemről valószínűnek tartom, hogy az ellenzék, sőt Andrássy sem lesz ezekkel az eredményekkel kielégítve, és ezért a békekísérlet eredménytelenségét máris konstatálni vélem. Különben Khuen csak 14-én 157 fogja az ellenzék vezéreit felkeresni. Ami a bécsi nehézségeket illeti, úgy látszik, ezek vasárnap csakugyan komolyak voltak. A 3. paragrafus szövegezésének végleges megállapításánál (egybehasonlításánál) kitűnt, hogy a német szöveg homályában egy olyan kitétel rejtőzött, amely a szöveg elfogadását — Khuen szerint — abszolúte és mindenkorra kizárta. Khuen azt hiszi, hogy a „csalafintaság" nem Stürghk-től, de egy más közjogásztól (talán Hochenburger) eredt. Khuen azonban kijelentette, hogy ez a szöveg teljesen elfogadhatatlan, és ezen nehézség eloszlatása céljából hívatta fel sürgősen Lukácsot. Egyúttal a vasárnapi kihallgatáson jelentést tett e fordulatról a királynak is. A király úgy látszik kezdettől foava Khuen álláspontját fogadta el és valószínűleg ilyen irányban hatott Stürgkhre is. Tény az, hogy e megegyezés a két elnök között 12-én létrejött. Stürgkh jóformán szószerint elfogadta a magyar minisztertanács által megállapított szöveget. A jövőt illetően Khuen úgy beszél, mint akinek a keze minden irányban szabad. Lukács viszont tegnap úgy nyilatkozott, hogy ha a mai helyzetből kibontakozás nem lesz, úgy mégis előveszik a „provizóriumot", mert az a fő, hogy a hadsereg szükséglete biztosítva legyen. Sajátos ellentmondás ez a kabinet két tagja között. A jövő fogja eldönteni, ajon mennyiben lesz igaza Khuennek akkor, amikor azt állítja, hogy a „provizórium" senkinek sem kell, s hogy a trónörökös is teljesen ejtette ezt az eszmét.
