Gilicze János - Vígh Zoltán: Návay Lajos politikai jegyzetei 1910-1912 - Dél-Alföldi évszázadok 2. (Békéscsaba - Szeged, 1988)

Bevezető: Návay Lajos élete és politikai pályája

Lajos tette és ezzel akarva — akaratlanul a vármegyei ellenállás élére került: A 12 főből álló megyei alkotmányvédő bizottság elnökévé választották. Született még a közgyűlésen egy Kristóffyt elítélő határozat is: „...fájdalmas meglepetéssel vett tudomást (a vármegye) egykori főjegyzőjének, Kristóffy Józsefnek olyatén elhatározásáról és cselekvényéről, mellyel... végképp elvágta azon kapcsolatot, amely a múlt alapján közte és a vármegye közönsége között fennállott, sőt a vármegye közönségét arra készteti, hogy a maga részéről is ünnepélyesen és határozottan kijelentse, miszerint Kristóffy József úr további politikai működése felett egysze s mindenkorra napirendre tér." 47 Kristóffy mellett mindössze néhányan maradtak meg régi hívei közül. Ezek Ormos Ede vezetésével, a Maros c. makói lapot felhasználva igyekeztek tömörí­teni mindazokat, akik szándékosan, vagy a politikai jogok híján az „alkotmá­nyos küzdelemből" kimaradtak. Míg az előbbieknél a Fejérváry kormány át­meneti jellegét, a király és a koalíció közötti kompromisszum létrehozásában vállalt szerepét hangsúlyozták, addig az utóbbiaknál a fő vonzerő az általános és titkos választói jog meghirdetése volt. 48 „Kristóffy új szövetséges társai a szocialisták ezen időtől fogva kész eszközei voltak az alkotmány- és nemzet­ellenes kormánynak... Bizonyos makói körök sportját képezte ekkor, hogy a nagy Kristóffy érdemeit a nemzetközi munkásinduló hangjai mellett méltassák" — írta 1906 Őszén papírra vetett visszatekintésében Návay Lajos. 49 A belügyminiszter válasza nem késett sokáig. Megsemmisítette a vármegye adók és újoncok megtagadására vonatkozó határozatát, ennek megismétlődése után beszüntette a fizetéseket, majd felfüggesztette az ellenálló tisztviselőket: Ezeknek Justh Gyula, Návay Tamás, Návay Lajos stb. adományából képezett alap nyújtott némi kárpótlást. 50 A megyére oktrojálta főispánként Cseresnyés János volt makói rendőrkapitányt, akit 1905. december 16-án be is iktattak hivatalába. A beiktatáson résztvevő „renegát" tisztviselőket a 12-es bizottság megbélyegezte. Cseresnyés nevéhez fűződik Hervay alipsán és Farkas József makói polgármester felfüggesztése és kivezettetése hivatalából, az utca mozgal­mainak — legyen az akár választójogi, akár alkotmányvédő színezetű — letö­rése. A megyeszékhely közvéleménye Cseresnyés és csendőrei ellen fordult. Hervay alispánt az év utolsó napján díszpolgárává választotta és fáklyás­menettel tisztelgett előtte. A kormányzat helyi exponensei és a vármegye között is végképp elmérgese­dett a helyzet. Január 4-én a törvényhatósági bizottsági tagok a függetlenségi kör helyiségeiben gyülekeztek, majd Hervay István leváltott alipsán és Justh Gyula vezetésével a vármegyeházához vonultak, hogy ülésüket megtartsák. A csendőrök — Cseresnyés parancsára hivatkozva — megakadályozták a be­jutásukat. Ekkor a városházára vonultak, megtárgyalták és elítélték, törvény­telennek minősítették Cseresnyés minden addigi intézkedését. Csak a február 5-i rendes közgyűlésre nyíltak meg a vármegyeház kapui. Ekkor is inkább hasonlított táborra a belépő törvényhatósági bizottsági tagok személyazonosságát ellenőrző számtalan csendőr miatt. A gyűlés elején Návay Lajos szólalt fel az egyesült ellenzék nevében. Indítványozta, hogy a törvény és az alkotmány nyílt megsértése, valamint a megye tisztviselőinek „jelenlegi szín­vonala" miatt mondja ki a közgyűlés munkaképtelenségét. A tárgysorozat

Next

/
Oldalképek
Tartalom