Gilicze János - Vígh Zoltán: Návay Lajos politikai jegyzetei 1910-1912 - Dél-Alföldi évszázadok 2. (Békéscsaba - Szeged, 1988)

Bevezető: Návay Lajos élete és politikai pályája

Bár a kiegyezés elfogadásával végleg „letette a fegyvert", nem tette alku tárgyává liberális szemléletét, nem lett szolgalelkű bábja a kormányzatnak.

9 Kapcsolatban állt Eötvös Józseffel, aki íróként, reformpolitikusként és államférfiként is maradandót alkotott, egész életében a haladás ügyét szolgálta. Nem véletlen tehát, hogy fia, Lajos (1842—1905) Eötvös Ilona bárónőt vette feleségül. (Ilona testvére volt Eötvös József fia, Loránd, a fizikus, akinek nevét ma egyetem viseli.) Návay Lajos politikai pályája Ilyen családban született 1870-ben ifj. Návay Lajos, aki elsó' naplójában (1892) így emlékezik vissza gyermekéveire: „...ha visszanézek gyermekségem elmúlt éveire, csak hálát és szeretetet érzek azon szülők iránt, kik egyrészt egyéniségem elismerésével és a lehetőségig tiszteletben tartásával, remélem egy embertársaimra nézve is hasznos élet folytatására képesítettek.... Adja Isten, hogy e kötelességnek mindig híven felelhessek meg, hogy a haza, melynek életem legboldogabb éveit köszönhetem, bennem mindenkor pontosan fizető adósát láthassa és hogy ha egy hasznos, tevékeny élet után leróttam azon nagy tartozást, mely boldog és gondtalan gyermekéveim által úgy kedves szüleim, mint hazám iránt elvállaltam, úgy el lesz érve az a cél, melyet már az »élet küszöbén« önállólag kifejlett egyéniségem elé tűz a kötelesség, a hála. E cél eredménye nincs kitűzve, a cél maga az út, amely esetleg eredményhez vezethet, mindenesetre azonban hívatva van vezetni oda, hová mindenki eljuthat: a haza kiérdemlett napszámosai táborába."

10 Návay Lajos középiskolai tanulmányait Szegeden és a budapesti kegyesrendi gimnáziumban végezte, majd jogot hallgatott Budapesten és Berlinben. A budapesti egyetemen avatták államtudományi doktorrá 1891-ben. Tanulmányai befejeztével Csanád vármegyéhez került, mint tb. aljegyző (1892). Naplója tanúsága szerint ekkor még ifjonti hévvel fogalmazta meg politikai ars poetica-ját: „...a közérdek előmozdítása ma életemnek legfőbb rugója... egyéni ambícióim feláldozásával léptem az ellenzék táborába, hol reám valószínűleg nem külső fény és nagy állás, hanem komoly tevékenykedés és meggyőződésem szerint hasznos munka vár."

11 Tb. főszolgabíróvá 1895-ben nevezték ki, mely beosztásában Földeák és Püspökiele ügyeit önállóan intézte. Kristóffy József főjegyzőnek a nagylaki kerület országgyűlési képviselőjévé történt megválasztása után helyettes főjegyző, majd 1897-tó'l megválasztott főjegyző. Kristóffy József a „Magyarország kálváriája" c. könyvében érdekes kulisszatitkot árul el a főjegyzői székből való távozásáról. Elmondása szerint azzal kereste fel a Návay család egyik prominens tagja, hogy Lajosnak politikai pályája indulásaként valami jelentősebb megyei beosztáshoz kell jutnia és erre az ő főjegyzői státuszát tartják a legalkalmasabbnak. Kárpótlásul ajánlották fel a nagylaki kerület képviselőségét. Kristóffy ódzkodott a cserétől, de belátva, hogy a hatalmas befolyású Návayakkal úgysem bír, elfogadta az alkut. „Egyébként Návay Lajos ambícióját jogosnak kellett tartanom — írja a továbbiakban