Blazovich László: A Körös-Tisza-Maros-köz középkori településrendje - Dél-Alföldi évszázadok 1. (Békéscsaba - Szeged, 1985)
II. A régió településtörténete a honfoglalástól a XVI. század végéig - A XIV. század első harmadától a XVI. század második harmadáig
legelők, rétek, tisztások stb.) gazdasági értékesítésének kérdésében sajátos helyet foglalnak el a magyar Alföldön levő puszták valamint a hasznosításuk. Ezzel kapcsolatosan felvetették a rajtuk emelt épületek jellegének és azok elnevezésének kérdését, valamint vizsgálták tulajdonjogi helyzetüket és birtoklásuk módját is, bennük keresve a XVIII—XIX. századi tanyák elődjét. Mendöl Tibor és Györffy István alapvető megállapításai és Erdei Ferenc feltételezései után 143 számos, a részkérdéseket is boncolgató tanulmány jelent meg a témakörből. Papp László tagadta, hogy összefüggés lenne a nomád állattartás és a későbbi tanyák kialakulása között, ugyanakkor azt sem vélte tartható álláspontnak, hogy a tanyarendszer a török pusztítás nyomán széteső középkori település-szerkezet helyén, azt pótolva kelt életre. 144 Márkus István utalt rá, hogy a tanyák őseként számító mezei kertek a XVI. századtól fennálltak, sőt valószínű, hogy elődeik, a téli szállások már a XIII. századtól megvoltak 145 . Belényesy Márta kapcsolatot látott a XIII. századtól jelenlévő „telek-tanyák", telek-telelők és a XVII—XVIII. századi tanyák között gazdasági tekintetben, nem zárva ki az állattenyésztés elsődleges szerepe mellett a földművelés jelenlétét területükön. 146 Ezt az álláspontját későbbi munkáiba is átveszi. 147 Györffy György azt hangsúlyozta, hogy a tatárjárás után az elpusztult faluhelyek területét mezőgazdasági műveléssel hasznosították. 148 Szabó István és Maksay Ferenc említett településtörténeti munkáikban 149 foglalkoztak a falupusztásodás kérdésével, Maksay Ferenc az elhagyott faluhelyek további művelésével, hasznosítási módjaival is, de vizsgálatai későbbi, a XVI. század közepén túli időszakra nem terjedtek ki, így a kapcsolatkeresést nem is tekintette feladatának. 1976-ban ismét a XVII—XIX. századi tanyák történeti előzményeinek kérdése kapcsán került elő a témakör Balogh István Tugurium-szállás-tanya. Adatok a magyar tanyatelepülés előtörténetéhez című cikkével és a hozzá kapcsolódó hozzászólásokkal Barabás Jenő, Fügedi Erik, Makkai László, Maksay Ferenc, Michael Márkus, Orosz István, Wellmann Imre részéről. A vita minket érdeklő egyik tételeként Balogh István azt fogalmazta meg, hogy az állattartó szállásokon emelt épületek első megjelenését a XV. század végénél előbbre nem tehetjük. Bár Barabás Jenő, Maksay Ferenc és Fügedi Erik korábbi időre teszik ezeknek létrejöttét, adatok hiányában azonban logikus feltételezésüket hipotézisként fogalmazták meg. 150 Jelen kereteink között a vita egyéb pontjaival nem foglalkozunk. Ahhoz próbálunk néhány adatot bemutatni, hogy a pusztai állattenyésztés és a hozzá kapcsolódó, hozzá szükséges építményekre vonatkozóan korábbi adatok is előfordulnak a forrásokban. A szakirodalom alapján számunkra úgy tűnik, hogy a -telke, -háza stb.
