Blazovich László: A Körös-Tisza-Maros-köz középkori településrendje - Dél-Alföldi évszázadok 1. (Békéscsaba - Szeged, 1985)

II. A régió településtörténete a honfoglalástól a XVI. század végéig - A XIV. század első harmadától a XVI. század második harmadáig

feltehetően Szentetornya és Csabacsűd közé esett, Gellértegyháza Orosházától délnyuagtra állt. Kupa Szentetornya mellett volt található, Apácaegyház Szentetornya, Csorvás és Gerendás közé esett. Csabacsűd a mai helyén Szarvastól délre feküdt. Csorvás a mai falutól nyugatra terült el. Gádoros Szentetornya és Királyság között lokalizálható. Tompa Orosháza és Csorvás között feküdt.

70 A Székesei Herczeg rokonság és Hédervári Lőrinc nádor között támadt birtokper során számos Szárazér melletti, Csanád és Arad megyében fekvő birtok neve került lejegyzésre Fejér György szerint 1437-ben. Engel Pál azonban az oklevélben szereplő személyek méltóság-viselés idejének alapján bizonyította, hogy az oklevél 1446-ból származik. Fejér György az 1446-os keltezésű oklevél egy részletét téves dátummal tette közzé. Az oklevél adatai a kevésbé ismert mezőségi területről tartalmaznak számunkra fontos híranyagot. Az oklevélben is előforduló, az általunk már említett Hód és Vásárhely mezővárosok mellett a mai Hódmezővásárhely területén lokalizálható Ábrány, Tarján és Szentmihályutcája. A Hódmezővásárhely és Székkutas között egykor elterült Csomorkány, a mai helyén állt Sámson (Békéssámson), Donáttornya, amelynek helyén a Kórogy partján ma a Donát puszta található, Kutas (Tótkutas), amely Békéssámson és Tótkomlós között a Szárazér partján állott, vagy Keczerkutas, amely Mácsa (ma: Macea, Románia), Kevermes és Kisiratos között feküdt, Kamarás (Csató-Kamarás), amely Mezőhegyes, Tompa és Kovácsháza közé esett, valamint Torony (ma: Turnu, Románia) nevét említi a Csanád megyei birtokok közül az oklevél. A Szárazér melletti kerülethez tartozónak mondja az adománylevél, de végeredményben Arad megyében fekvő helyek az alábbiak: az Aradtól északra eső Kétsopron, később Sofronya, a Tornyától (ma: Turnu, Románia) északra állt Varjas, az oklevél birtokfelsorolásából következően Varjas tájékán létezett Mikeháza, a Battonya vidékén lokalizálható Lukácsfalva. A tatárjárás után itt említették újra Sziondot, Kandafalva helye Battonya mellett lokalizálható. Az oklevél által Arad megyében lévőnek mondott Dombegyház és Vizes Battonyától északra esett. Az 1329-ben már említett Abony Pécskától (ma: Pecica, Románia) északnyugatra a Maros mellett feküdt. A prédiumok közül Kétkupa nevét a Kunágota és Dombegyház között ma is meglévő Kupa puszta elnevezése őrzi. Keresztényerdő helye ma már nem határrozható meg. Ugyancsak nehéz közelebbről megjelölni a feltehetően a Szárazér vidékén elterült Vasegyháza, Meggyes, Nádas és Háromasszony fő helyét.

71 1438-ban jegyezték le a mai helyén állt középkori Ottlaka (ma: Otlaca, Románia) nevét egy határjárás alkalmával.

72 Somos, amelynek helye puszta Nadab (ma: Nádab, Románia) és Csintye (ma: Cintei, Románia) között, csak