Blazovich László: A Körös-Tisza-Maros-köz középkori településrendje - Dél-Alföldi évszázadok 1. (Békéscsaba - Szeged, 1985)

II. A régió településtörténete a honfoglalástól a XVI. század végéig - A XIV. század első harmadától a XVI. század második harmadáig

feltételezésével összecseng Fügedi Erik hipotézise, aki a zsombolyai főesperesség Pankotára helyezését (1332-től kezdik pankotainak nevezni) a terület megszerzésével hozta összefüggésbe.

48 1418-ban újabb, a település-történet szempontjából jelentős oklevél keletkezett a Maróthiak jóvoltából. Maróthi János és fa, László a csanádi káptalan előtt szomszédaikat több birtokuk jogtalan használatától tiltották el. Az oklevél birtoklistájából az alábbi települések nevei ismeretlenek még számunkra. A tatárjárás előtt már lejegyzett Várajt talán mint lakatlan hely fordul elő itt Várajlegyház névalakban. Barázdafck Gyulavári és Kevermes közé esett. Feketehalom és Dékánhalma ugyancsak ezen a vidéken lokalizálható. Veresegyház Lökösháza mellett állt. Céklásegyház Vári és Kevermes közé esett. Kevermes Dombiratostól keletre terült el. Tégláshalom Lökösháza és Kevermes vidékén. Kozoróshalom ugyancsak ezen a területen, Borosegyház Medgyesbodzás tájékán keresendő. Belsőiratos Kingedtől keletre állt. Tyzmostelek ugyanitt, Kamarás és Belsőiratos vidékén állt. Sinkavölgye, Péterkuia (Zannayzantas), Abzakuta, Háromfülű, Thcmonchok (Tomorcsok) és Kőegyház Zaránd megyének feltehetően ezen a Lökösháza és Iratos körüli mezőségi vidékén lokalizálhatok, a felsorolásuk helyéből és a -kuta utótagú elnevezésekből következően. Gyula és Kéte^jháza között feküdt Fazekasegyház II. Medgyesegyház feltehetően Medgyesbodzás mellett állt, Ragan és Benedekegyháza az oklevél felsorolásából következően ugyanitt fekhetett. Kerekegyház a korábban e tájékra lokalizált Kerekegyházával lehet azonos. Hallosegyház, Gerendásegyház és Háromlábú ugyancsak a fenti tájékon a Medgyesegyháza, Lökösháza és Kevermes közötti vidéken keresendő. Baroch is ugyanide eshetett. Kydegyház talán, Szentjános és Szentalbert pedig a felsorolásból következően Morócz táján állhattak. Ugyancsak a Maróthiak birtoka volt ebben az időben a Kevermes tájékán feküdt Bozzástelek, a Belsőiratos néven felbukkanó Dombiratos, amely mai heljén állt, valamint a Vári mellett feküdt Gelvács egy része és Kezyegyház. Tölgy Endredtől nyugatra a Körös párján feküdt.

49 Ezek az oklevélben possessióként felsorolt helj ek nevük utótagjából (-egyháza, -telke) következően bizonyára csak puszták voltak, amelyeknek egy részét művelhették is. Többségük helyének pontos lokalizálását megnehezítette az a körülmény is, hogy mindössze egyszer szerepeltek az okleveles anj ágban. 1418-ban a Mezőberény és Gyoma között feküdt Nagytelek Majsay Lőrinc tulajdona volt, a mellette feküdt Két hegyest (Eelső-, Külső-) Maróthi János mondta magáénak.

50 1421-ben Nagylaki Miklós fia János birtokainak felosztásakor uradalmának vidékünkre eső részeit az alábbiak alkották. A Nagylaktól északra feküdt Rétkert, a mellette lokalizálható Demeng, a mai Csanád-