Blazovich László: A Körös-Tisza-Maros-köz középkori településrendje - Dél-Alföldi évszázadok 1. (Békéscsaba - Szeged, 1985)

II. A régió településtörténete a honfoglalástól a XVI. század végéig - A tatárjárástól a XIV. század közepéig

nyugatra. Poklostelek Murony tói délre feküdt. 16 1297-ben III. Endre király Fejéregyház lakatlan földjét (Békésszentandrástól nyugatra), az ugyancsak lakatlan Hén-t és a köztük levő' Szentandrást (ma: Békésszentandrás) az Ákos nemhez tartozó Mihály fia Ákos mesternek adta. 17 Székudvar, a korábbi Soluhan (ma Socodor, Románia) 1299-ben tűnik fel először, amikor az Aba nemzetség tagjai osztoznak birtokában, és Keczer Péter fiainak az osztályrésze lesz. Székudvar Kisjenő (ma: Chismeu-Cri§, Románia) és Sikló (ma: §icláu, Románia) között fekszik. 18 Pankota (ma: Pincota, Ro­mánia) neve a tatárjárás után 1302-ben került újra elő, amikor a Cirnernek mondott Henc, pankotai polgár egy rokonától vásárolt szőlőt 12 márkáért adott el Bugar veje András szegedi polgárnak. 19 1304-ben találkozunk a tatárjárás után ismét Szöllős és Timár nevével az okle­velekben. Chama fia Péter fiai: Churka, Zenke, Ruaz és Mihály 50 márkáért adták el őket Hasznosi Péternek, Miklósnak és Lőrincnek. 20 1312-ben a Hódme­zővásárhelytől nyugatra a Barci fok, Barci rét nevében fennmaradt Barc (Kasa) tűnik fel a Csák nem Ugodi ágának osztozásakor. 21 1313-ban kerül szemünk elé újra Nagylak (ma: Nádlac, Románia). A Makariás ispántól származó Egyed fia Gergely az esztergomi Szent Adalbert egyházra hagyta tartozékaival együtt. 22 1315-ben fordult elő az oklevelekben a Szemlaktól (ma: Semlac, Románia) keletre állt Ajtonymonostora, amikor Károly Róbert király visszaadta az Ajtony nembeli Szuhai Albert fia Jánosnak. 23 Ugyancsak ebben az évben találkozunk először Panád nevével, ma: község (Panatu nou, Románia) Aradtól észak­keletre, amelyet miután László vajda elfoglalta, jogos tulajdonosának, Debre­ceni Dózsának visszaadott a király. 24 1318-ban a Sajtény (ma: §eitin, Románia) mellett keletre lokalizált Salánk tűnik fel a később is szereplő Salánki Dombó királyi ember nevében. 25 1322-ben a Maros jobb partján Szemlaktól (ma: Semlac, Románia) délnyugatra feküdt Veresmartot Károly Róbert Becsei Imrének adományozta. Ebben az oklevélben szerepel, mint Veresmarttal hatá­ros hely, Pabar is. 26 1323-ban fordul elő a tatárjárás után ismét az Aradtól keletre álló Gyárak (ma: Gioroc, Románia) és először Kő (ma: Cuvin, Románia) Magyar András és Pál osztozkodásakor. 27 1325-ben a Csálya és Arad között a Maros partján fekvő Árokit, mint királyra szállt birtokot, kapta Károly Róberttől Szeri Pósa. Ugyanebben az oklevélben Ár oki határjárásakor szerepel Csálya is, amelynek területe ma már Aradéba olvadt. 28 1326-ban vidékünkről több helység nevét jegyezték le: a Csanád megyei Szemléket (ma: Semlac, Románia), Szemlék ispán öröklött birtokát, amely ma község Pécská­tól (ma: Pecica, Románia) délnyugatra, 29 és Kákaszeget, Salánk fiainak örök­lött birtokát, amely Békés megyében Szarvastól délre feküdt. 30 A Salánkiak

Next

/
Oldalképek
Tartalom