Blazovich László: A Körös-Tisza-Maros-köz középkori településrendje - Dél-Alföldi évszázadok 1. (Békéscsaba - Szeged, 1985)

II. A régió településtörténete a honfoglalástól a XVI. század végéig - A tatárjárástól a XIV. század közepéig

hoz tartozó Kelemenus bán fia, Pongrác ispán kérésére IV. Béla király megparancsolta a csanádi és aradi káptalanoknak Pongrác ispán birtokainak határjárását. Az oklevél a Maros mentéről hagyományoz fontos adatokat. Pongrácfája és Pongráctelke Aradtól nyugatra, a Maros jobb oldalán álltak, Kisfalud a mai Makó keleti részén feküdt. Szentlörinc ma puszta Makó Maros parti részén. Velnök a későbbi Al-és Felvelnök területe. Tömpös helyét két puszta neve jelzi Makótól nyugatra. Kenézmonostora Nagylak mellett a Maros partján feküdhetett.

4 1256-ból a Csanád nemzetség révén kapunk adatokat, jobbára a Maros mentéró'l, abból az ugyancsak hamisnak ítélt osztálylevélből, amely Belenig fiai az említett Kelemenus bánnak és Vaffának leszármazottai, a későbbi Telegdi valamint Makófalvi és Tömpösi család számárakészült. Területünkre vonatkozó adatai az alábbiak. Ürs a mai Makó határában volt. Malomszeg ugyancsak a mai Makó területén fekhetett. Felvelnök a későbbi Makó helyén állt. Szentlászló ugyancsak a mai Makó területén feküdt a mai újvárosi részen. Szentmargita helye Makótól északra lokalizálható. Vasantó Makótól délnyugatra fekhetett. Szemeegyháza talán Makótól északra, északkeletre terült el. Köztelek Makótól északra, Margita puszta körül állt. Baromlak Tömpös és Lele között volt található.

5 1261-ben IV. Béla király összeírta a Szent László király által az egri egyháznak adományozott birtokokat. Közöttük található a Békés megyei Fejérem, amely Gyula és Békéscsaba között feküdt, Püski (Vésze mellett), és Ketesd, amely Püskihez tartozott, Zaránd megyében a Székudvar melletti Pecsér volt a püspökség birtoka. Ugyancsak IV. Béla oklevélben szerepel a Galsa (ma: Galsa, Románia) és Muszka közt lokalizálható Zsombolya, mint az egri püspökség egyik főesperességének székhelye.

6 1266-ban a Bár-Kalán nembeli Nána ispán, nem lévén örökösei, birtokait, amelyeknek jelentős része Csongrád megyében a Tisza mindkét oldalán feküdt, a Nyulak-szigeti apácáknak adományozta. Bár az adományozás a rokonság ellenállása miatt sohasem realizálódott, számos település-történeti adatát felhasználhatjuk. Bökény földje talán a Szentestől északra fekvő Cserebökény területével azonos. A dömösi egyház adománylevelében már szerepelt Ecser a tatárjárás idején elpusztult, 1266-ban bizonyára lakatlanul állt. Kéra prédium neve a Hódmezővásárhely melletti Kéró-ér nevében maradt fenn. György földje Mártélytól délre a Tisza partján feküdt. Dama és Sód földjét Hódmezővásárhelytől nyugatra a Tisza partján kell keresnünk. Körtvélyes már a tatárdulás előtt is szerepelt. Mint kikötő, bizonyára lakott helyként létezett ebben az időben. Korgu-t Vásárhelytől, Beregdu-t Szentestől délre helyezte el Szeremlei