Blazovich László: A Körös-Tisza-Maros-köz középkori településrendje - Dél-Alföldi évszázadok 1. (Békéscsaba - Szeged, 1985)

II. A régió településtörténete a honfoglalástól a XVI. század végéig - A honfoglalástól a tatárjárásig

kon gabonát termeltek, de vadásztak és gyűjtögettek is a galéria-erdőkben és a réteken. Fontos élelmiszerük volt a hal.

2 A neolitikum végén, a rézkor kezdetekor belső ellentmondások és feltehetően klimatikus változások miatt kultúra-váltás következett be. A rézkorban nagyállattartó pásztornépesség birtokolta a vidéket, lelőhelyeik többek közt Hódmezővásárhely és Orosháza vidékén találhatók. A középső rézkorban pedig a Bodrog-keresztúri kultúra jelenlétét lehet kimutatni.

3 A bronzkor küszöbén újabb déli és keleti népcsoportok jelentek meg, akik együtt éltek a Péceli kultúra népével. Később az okkersiros kurgánok — amelyeket kunhalmoknak neveznek — lótenyésztő, nagyállattartó népessége telepedett le. Egyik itt élt nép sem hagyott annyi szembeötlő, feltűnő emléket maga után mint ők. Több ezer földpiramist emeltek, amelyek ma is látványosságként szolgálnak. Az állattartókat a középső bronzkorban balkáni eredetű földközösségek váltották fel. Nyomukat többek közt Batidán és Gorzsán is fellelték. E helyeken ismét megjelentek a praeurbánus jellegű teli települések, amelyeknek lakói már többlettemelésre is képesek voltak. Általánosan elterjedt közöttük a kocsi használata, a szarvasmarha és a ló tenyésztése, fazekasaik az ún. lassú korongot használták. Az i. e. XIV. században megszűnt az eddigi fejlődés, a koszideri kor következett. A halomsíros kultúra népe érkezett a vidékre nyugatról, amelyet az ún. nagy vándorlással hoznak kapcsolatba. A XIII. században a Csorva-Gáva kultúra alakult ki, amely keleten egészen a középső Dnyeszterig terjedt. Ezen időszakban épültek azok a hatalmas földvárak, amelyek közül az egész Alföld tekintetében a legnagyobbat, az ún. Nagytatársáncot Orosháza határában emelték.

4 Az i. e. VI. században beköszöntő vaskor jelentős mérföldkő a táj történetében. Ettől kezdve írott források is rendelkezésre állnak a régió történetének tanulmányozásához. A megtelepült népeket nevükön tudjuk nevezni, históriájukat etnikai keretek között tudjuk bemutatni. Az első ilyen nép a szkíta kultúrkörhöz tartozó agathürszosz, a másik pedig a szigünna. A korból az egész országot tekintve Orosháza környékéről ismert a legtöbb lelőhely.

5 A kelták kora körülbelül i. e. 300-tól 20-ig tartott. Ők már az államba szerveződő osztálytársadalom küszöbén álltak fejlődésükben. A legkorábbi kelta sír Mártélyon került elő. A keltáktól az uralmat egy időre a dákok vették át. A Békéscsaba-Fényesen talált leletek adják régiónkra nézve a dák jelenlét bizonyságát. A dák hatalomnak a szarmaták vetettek véget. A szarmaták kora körülbelül i. e. 20-tól i. sz. 420-ig tartott. Az első szarmata-