Blazovich László: A Körös-Tisza-Maros-köz középkori településrendje - Dél-Alföldi évszázadok 1. (Békéscsaba - Szeged, 1985)

I. A régió természeti földrajza a középkorban

változás irányának és dinamikájának megrajzolására. Mégis úgy érezzük, hogy a különböző keletkezésű okleveles adatok idősíkjának egybecsúsztatásával létrehozott „műtáj" paradox módon a valóságnak megfelelő képet ad. Valóságát a jövőben előkerülő adatok — gyűjtésüket maguk sem tekintjük lezártnak — tovább erősítik majd. Ha összevetjük az okleveles adatok alapján tájékoztató jelleggel készült sematikus térkép-vázlatunkat a régiónkat ábrázoló későbbi, a XVIII. és XIX. század elején készült térképekkel, megállapíthatjuk, hogy a legfontosabb domborzati objektumok (vizek, halmok) nevét már a középkori oklevelek is tartalmazzák. A fontosabb vízfolyások (Szárazér, Kamut-ér, Kórógy-ér, Kurca, Veker stb.) a nagyobb tavak, vizenyős helyek (Hód-tó, Kontra-tó, a Szarvastól délre Káka környékén elterült vizes terület, a Békéscsaba melletti vizes részek), az általunk felgyűjtött 35 halom mellett még számos egyéb is lehetett, amelynek nevét nem örökítették meg. Ebből következően megállapítható: a később, de még a folyó szabályozások és belvíz rendezés előtt készült térképek, kisebb, helyi változásokat nem tekintve, a Körös—Tisza—Maros közre vonatkozóan kellő óvatossággal és mértéktartással felhasználhatók középkori természeti földrajzi és település-történeti kutatásokhoz. TAVAK a Áron morotvája b Ásványtó c Atka d Borjúól e Gémes f Gémes g Halastó h Harum i Hód-tó j Hosszú-tó k Juh-tó I Kenderes-tó m Kerek-tó n Kerek-tó o Kerek-tó HALMOK 1 Bánhegyes 2 Bodeshalomteleke 3 Boroshalma-teleke Buzirhegyesegyház (nem lokalizálható) 5 Décanhalma 6 Dombegyháza 7 Dombiratos 8 Csapszeg Egyeskorhány (nem lokalizálható) 10 Erdőhegy 11 Feketehalom 12 Félhalom 13 Hewhalom Kerekhalom (nem lokalizálható)