Blazovich László: A Körös-Tisza-Maros-köz középkori településrendje - Dél-Alföldi évszázadok 1. (Békéscsaba - Szeged, 1985)

I. A régió természeti földrajza a középkorban

középkori Halász (Halásztelek) határában helyezkedtek el. A Borjúól,

41 és Harum

42 nevű tavakat, a Juh-tót, Sarwl-tót,

43 Morotvát,

44 Örvény-tót

45 Szentes és a tó'le délre fekvó' középkori Sajt határaiként sorolja fel egy oklevél. Ugyancsak Szentes határában — Szegvár felé — terült el a Kontra-tó.

46 Szentes és Szegvár között a Tisza partján feküdt a Nánás-tó.

47 A Tisza mellett a folyás irányában haladva a mai Hódmezővásárhely határában az alábbi tavak helye határozható meg: Atka,

48 a két Gémes,

49 Hosszú-tó,

50 Hód-tó,

51 Laponya,

52 Kék-tó

53 (a mai Mindszent határában), Kerek-tó,

54 három Melhorgonya,

55 ökrös,

56 Sár-tó,

57 Sulymos-tó,

58 és a Sós-tó

59 (a mai Hódmezővásárhely és Tótkomlós között). A Maros területünkre eső szakaszának jobb partján Makó mellett volt a Szentlőrinci-tó,

60 Makótól nyugatra a Varsány-tó

61 és a tömpösi halastó,

62 Arad mellett a Kwchug, illetve Keseg

63 halastó és a Morotva,

64 Arad és Mikelaka (ma: Micálaca, Románia) között a Szent György tava.

65 Az árterektől távolabb, a löszhát mélyedéseiben, általában lefolyástalan területeken feküdtek a Pél (ma: Pilu, Románia) tájékán lévő Kenderes-tó,

66 Kereki és Zaránd (ma: Zárand, Románia) között a Kerek-tó,

67 és egy másik Kerek-tó

68 Ősi mellett. A Veker egyik ágával, a Csököny érrel hozta kapcsolatba Zalotay Elemér az Áron Morotvája

69 nevű tavat. Az ártéri területen a vízmozgást biztosító kisebb erek, időszakos vízfolyások létét az alábbiak bizonyítják: Barázdafoka,

70 Cheba-foka,

71 a Békéstől délre lévő Danfok,

72 a Békéscsaba és Békés között lokalizált Fábián-foka.

73 A középkori Makót osztotta ketté a Foknak

74 nevezett víz, a mai Arad belterületén, a Maros partján ugyancsak volt egy Fok

75 nevű vízjárás. Az előbbiekhez hasonló feladatot láthattak el a Lehud-foka

76 és a Pera-foka.

77 A Fehér-Körös mellett feküdt — Békéscsaba határjárásakor jegyezték fel — a Sebestyénfiafoka,

78 amely a Fábián-fokával is kapcsolatban állt. Szigend-fokát

79 Békéscsaba északnyugati határában lokalizálták a határjárók. Befejezésül a fokokról szólva az Yciafucara

80 (?) nevezhető meg. Időszakos álló vagy folyó vizek jelenlétére utalnak az alábbi helynevek is: a Békéscsaba határjárásakor említett Kenderszerferteje,

81 Nádasháta,

82 és Dertiziszigettye.

83 Békéstől északra feküdt Bánhida,

84 ugyancsak Békés mellett, a mai Hidashát puszta táján volt a középkori Hidas.

85 A Körösök mellett tovább haladva a középkori Gyúr határában a Kettős-Körös balpartján helyezkedett el Méneshídszeg,

86 Gyoma mellett a Sáros-ér,

87 amely nevéből következően az év nagy részében inkább álló mint folyóvíz lehetett, Szarvastól délre pedig Káka.

88 A mai Hódmezővásárhely határának délkeleti részén terült el Batida,

89 amely a Bat-ér hídjától vehette elnevezését. Hódmezővásárhely és a Tisza közötti határrészben volt András vejszehelye,

90 Nagysár,

91