Blazovich László: A Körös-Tisza-Maros-köz középkori településrendje - Dél-Alföldi évszázadok 1. (Békéscsaba - Szeged, 1985)

III. A régió mezővárosai

család 1395-ből származó okleveléből, ahol a település már Hódvásárhely néven szerepelt.

48 A XIV. században lejátszódó nagy gazdasági átalakulás során a még túlsúlyban lévő természeti gazdálkodást fokozatosan az árutermelésre épülő fejlettebb gazdálkodási rendszer váltotta fel, erre a folyamatra pedig térségünkből is találunk adatot. A Gyáli Kakas család tagja, Skolasztika asszony 100 hold földdel egy curia integra-t adott famulusainak, Sebestyénnek és Antalnak, a Szentkirályi család őseinek.

49 A gazdasági fejlődés eredményeként a XV. század első felében egy Hódmezővásárhely központtal szerveződő uradalom körvonalai kezdtek kibontakozni, amint az a Székesei Herczegek majd 1446-ban kelt okleveléből kitűnik: „...item opidorum et possessiorum Hod et Wasarhely, Abran, Tharyan, Zentmyhalwczaya, Chomorkan, Sámson, Donathtornya, Hegyes, Kuthas et Kamrás vocatarum in Chanadiensi (comitatu) ad dicta opida Hod et Wasarhely spectantia (így)--"

50 Hódvásárhely ezekben az oklevelekben jelenik meg először oppidumként, és bár Hunyadi János számára egy 1450-ben és egy 1456-ban kiállított oklevél mint possessiot említi,

51 mégis ebben az időszakban, a XV. század közepén fejlődhetett mezővárosi rangú hellyé. A nándorfehérvári hős ugyanis 1455-ben inti Hódvásárhely mezőváros lakóit, hogy Szentkirály falut — a Hódvásárhelyről Makóra vezető út bal oldalán Vásárhelytől 2—4 km-re található a volt település helye —, amelynek birtokjoga körül éppen vita folyt, és ezt kihasználva határának egy részét elfoglalták a hódvásárhelyiek, minden halogatás, ellenkezés, kibúvó nélkül adják vissza jogos tulajdonosaiknak.

52 Az oklevél üdvözlő részéből kiderül, hogy a településnek ebben az időben bírája mellett már esküdtjei is voltak. Az utóbbiak számára sajnos az oklevél nem utalt. Mégis, az esküdtek jelenléte a település közigazgatási szervezetének meglétét bizonyítja.

53 Hódvásárhely korabeli dinamikus fejlődésének egyik kifejezője a szomszédos falu, Szentkirály területe irányában megnyilvánuló expanzió. A mezővárosi önállóság kifejezője az is, hogy a földesúr az oppidum elöljáróságához küldte levelét az ügy rendezésére. Az oklevélből az is kiderül, hogy ebben az időben Hódvásárhelynek magyar és szláv — feltehetően a török elől menekült délszláv — lakossága volt. Három évvel később hasonló módon fordult Szilágyi Mihály a vásárhelyiekhez Szentkirály ügyében.

54 Eredményt nem ért el, miként Mátyás sem, aki két ízben fordult a mezőváros esküdtjeihez, polgáraihoz és közösségéhez a szomszéd faluval kapcsolatban.

55 Az erősödő, gyarapodó Hódvásárhely a Hunyadiak birtoklása idején mindig központi szerepet játszott a térségben, hiszen Szilágyi Erzsébet 1478-ban a komlósiakkal összekülönböző csomorkányi,