Blazovich László: A Körös-Tisza-Maros-köz középkori településrendje - Dél-Alföldi évszázadok 1. (Békéscsaba - Szeged, 1985)

III. A régió mezővárosai

hátságain (Békés, Makó, Nagylak) vagy a Rétség és Mezőség találkozásánál (Hódvásárhely) jöttek létre. Siri a hegység és alföld találkozásánál állt. Csak két hely, Pankota és Simánd feküdt valamivel beljebb a folyóktól, de ők is vízfolyás mellett épültek fel. Mindegyik hely fontos vízi vagy szárazföldi út mellett vagy utak csomópontjában terült el. Példa erre Hódvásárhely földrajzi fekvése, amelyről a későbbiekben bővebben szólunk.

14 Makó a Maros mellett feküdt, életében fontos szerepet játszott a Foknak, később Érnek nevezett vízfolyás, amely a közelben a Marosból szakad ki.

15 A mezőségi vidékről érkező utak Makón találkoztak, és itt csatlakoztak be a Csanádra vivő útba. Tőle nem messze rév is volt a Maroson. Békés és Nagylak ugyancsak folyóparton álltak. Bár mint átkelőhelyek nem szerepelnek a forrásokban, de uradalmi központ jellegüknél fogva bizonyára átkelőhelyként is működtek, és a helyi utak ugyancsak mellettük csatlakoztak be a tranzit útvonalakba.

16 Történetük korábbi időszakba nyúlik vissza. Közismert ez a volt ispánsági székhelyről, Békésről, de Simánd kivételével már mindegyik hely szerepelt a pápai tizedjegyzékekben.

17 Többségükről tudjuk, hogy piacos helyként is működött. Békés Karácsonyi János szerint a XIV. században egész Békés megyében az egyedüli piacos hely volt.

18 Hódvásárhely nevében hordozta a piacos hely elnevezését. Az 1337-ben kiadott oklevélből kiderül, hogy Makón piacot tartottak.

19 Nagylakon az 1420-as években országos vásár és minden vasárnap hetipiac volt.

20 Simánd országos vásárának emlékét őrizte meg 1467-ből egy oklevél.

21 Siri piacának emlékét nem őrzi okleveles adat, de a Báthoriak 1464-ben kiadott okleveléből tudjuk, hogy vámszedő helyként működött.

22 Amint a szakirodalom megállapította, az uradalmi központ jelleg rendkívül jelentős szerepet játszott abban, hogy egy-egy település a környező helyek gazdasági központjává váljék, illetve maga körül vonzáskörzetet alakítson ki. Vizsgált településeink majd mindegyikébe helyeztek kisebb, nagyobb uradalmi központot. Békés, bár a XIII. században elvesztette központi szerepét (vára elpusztult), és a falut a gyulai uradalomhoz csatolták, a hatalmas gyulai uradalomban Gyula mellett második központtá fejlődött, a XVI. században pedig, amikor a gyulai uradalmat felosztották, önálló uradalmi központ lett. A XV. század eleje óta állt földesúri kúriája.

23 Hódvásárhely 1437-ben bukkant fel uradalmi központként. Ezt a szerepét 1478-ig okleveles adatokkal igazolhatóan megtartotta. Földesúri kúriájáról amely feltehetően a XV. században épült, értesít a Losoncziak 1553-ban keletkezett oklevele.

24 Makó és a mellette állt Szentlőrinc, bár kifejezetten uradalmi központként nem szerepeltek, mégis igen fontosak voltak a Csanád nem két