Nagy István (szerk.): Legújabb kor 1919-1975 - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 3. (Szeged, 1986)

AZ ELLENFORRADALOM KORA 1919–1944

kodásuknál, szerényebb anyagi körülményeiknél, de mindenesetre tapasztalataik, nál fogva is nehéz dolog őket valami szövetkezetfélébe tömöríteni. Tudjuk jól hogy a szövetkezeti gondolat hódítását hazánkban népünk individuális jellemén túl egyéb, rajta kívüleső okok is meggátolták. Vegyük mindehhez még hozzá, hogy itt asszonyokról van szó, akik inkább intuíciók, semmint körülményes megfontolások után indulnak. A termelők és kikészítők szervezetlen tömegeivel szemben a kereskedők egységesebben tudtak föllépni, nem került nagy fáradságukba a piaci árak irányítása. Tőkével rendelkeznek, akkor vásárolnak, amikor a saját szempontjukból a legelőnyösebb, tehát amikor a legolcsóbb. A fogyasztói és exportárakat viszont szinte kartellszerűen ők szabták meg. Volt nem egy olyan esztendő, amikor ügyes spekulációval hatalmas összegeket kerestek, amiből természetesen a termelőnek, kikészítőnek nem juttatták azt a részt, ami szó szerint éjt napallá tevő munkájuk, fáradságuk után megillette volna őket. A paprika patriarkális korának méltányossága, szolidarizmusa teljesen eltűnt, a tőke nem ismer efféle szentimentalizmust. Ehhez hozzá járultak még a külföldi elhelyezés folyton súlyosbodó nehézségei is. A spekulációból, e jellegzetesen kapitalista attitűdből származó árhullámzás a kalkulációt az egész vonalon megzavarta. Vegyük még hozzá a silány spanyol paprika konkurrenciáját, amely olcsóságával több külföldi országban legyőzte a szegedi paprika minőségi felsőbbségét. Nem szabad természetesen az európai életet fojtogató védővámos rendszerről, autarkiás törekvésekről, később pedig a rekompenzációs ügyletek végtelen bonyodalmairól sem megfeledkeznünk. Említsük meg különben, hogy paprikaexportunk főképpen Ausztria, Csehszlovákia és Németország felé irányul. Újabb elhelyezési lehetőségek nyíltak az Egyesült Államokba, Lengyelországba és Olaszországba. BÁLINT SÁNDOR: A hagyomány szolgálatában. Összegyűjtött dolgozatok. Magvető K. Bp. 1981. 246 p. 166—172. old. Irodalom: 1. BÁLINT SÁNDOR: A szegedi paprika. Bp. 1962, Akadémiai K. 138 p. 2. CSONKA FERENC—VÁRADI GÉZA: A szegedi paprika és a szegedi paprikakereskedelem. Szeged, 1905. Engel Ny. 54 p. 13 A harmincas évek végére kibontakozó népi mozgalom egyik legjelentősebb alkotása FÉJA GÉZA : Viharsarok című szociográfiája. Hiteles leírását adja Csongrád és Csanád—Arad—Torontál megyék korabeli gazdasági, társadalmi, műveltségi viszonyainak. Számbaveszi az egyes településeket, azok legjellemzőbb vonásait. Csongrád megye