Nagy István (szerk.): Legújabb kor 1919-1975 - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 3. (Szeged, 1986)
AZ ELLENFORRADALOM KORA 1919–1944
A fertőző megbetegedések közül a hasihagymáz és vérhas megbetegedések száma szokatlan emelkedést mutat. Ezen emelkedés azonban nem a vármegye területére szorítkozó elszigetelt jelenség, hanem országszerte mutatkozott, s a háborús körülményekkel, a népesség nagyobb vándorlásával, főleg pedig a táplálkozási viszonyok rosszabbodásával van szoros összefüggésben. A hasihagymáz esetek nagy része olyan, hogy a betegek betegségüket idegenben szerezték s már betegen, illetőleg fertőzötten jöttek haza. Az ilyen eredetű esetek megelőzésére a mezőgazdasági, vagy egyéb vidéki időszakos munkára indulók tífusz elleni kötelező oltását bevezettük. A vérhas, valamint a nagyobb részben ahhoz számítható csecsemő- és kisgyermekkori bélhurutból eredő elhalálozás a lakosság táplálkozásában beállott kedvezőtlen változásnak, illetve a szoptató anyák célszerűtlen táplálkozása folytán mutatkozott anyatejhiánynak tulajdonítható. Kiütéses tífuszeset nem fordult elő, de egy harctérről hazatért, később kiütéses tífuszban megbetegedett katonának már fertőzött állapotban Pusztamérges községben történt látogatásával kapcsolatban a helyszínen óvó intézkedések foganosítása vált szükségessé. A kiütéses tífusz elleni védekezés tetvetlenítések eszközlésével, a m. kir. Belügyminiszter úr által elrendelt módon, az egész vármegye területén folyamatosan történik. Az elmúlt időszakban 475 tetvetlenítést eszközöltetett. Szövődményes influenza esetet nem jelentettek. Új trachomás beteget 108 esetben jelentettek. Az időközben gyógyulás, elhalálozás és elköltözés folytán beállott 67 fogyaték révén a trachomások száma jelenleg 1706. Az építkezés előrehaladása folytán folyó évi január hó végén lehetségessé vált a vármegye közkórházzal kapcsolatos tüdőbetegotthon megnyitása. Az osztály vezető főorvosának kinevezése rövidesen várható. A szentesi és kiskundorozsmai, valamint a vezetőfőorvosi szolgálatból történt leszerelése folytán ismét működésképes csongrádi tüdőbeteggondozó intézetek a fertőző gümőkóros betegek felkutatása, valamint gyógykezelése terén széles körű tevékenységet fejtettek ki. Ezek együttesen 6031 röntgen átvilágítást és 589 esetben légmellkezelést végeztek az elmúlt fél év alatt. Az iskolák tanszemélyzetének — tanárok, tanítók, óvónők, iskolai segédszemélyzet — törvényben előírt gümőkor ellenes időszaki vizsgálatát megkezdték s azt rövidesen be is fejezik. A zöldkeresztes egészségügyi védőnők áthelyezése, férjhezmenetele, részben pedig más pályán való elhelyezkedése miatt a vármegye területén átmenetileg 4 védőnői állás üresedés volt. Ezért Kiskirályság, Nagymágocs és részben Csanytelek községeiben a védőnői munka hónapokig szünetelt. Azóta az üres állások is betöltést nyertek és két új egészségvédelmi kör kezdte meg működését, éspedig Algyőn és Fábiánsebestyénben. — A fenti helyeken mutatkozott védőnőhiány ellenére is az egészségvédelmi körök orvosi tanácskozásai általában megtarthatók voltak. Viszont egyes községekben orvoshiány miatt az orvosi tanácsadás szünetelt,
