Nagy István (szerk.): Legújabb kor 1919-1975 - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 3. (Szeged, 1986)
A SZOCIALIZMUS ALAPJAINAK MEGTEREMTÉSE 1950–1962
ínyeit értékehe megállapította, hogy a megyében a termelőszövetkezeti tehermentes tiszta vagyon 1958-hoz képest 48,8 %-kal emelkedett. Egy munkaegység értéke pedig megyei átlagban elérte a 31,23 Ft-ot A zárszámadást készítő termelőszövetkezetek közül 9-ben 20, — Ft alatti, 53 tsz-ben 20—30, —Ft közötti, 51 tsz-ben 30—50, — Ft közötti és kettőben 50, — Ft feletti a munkaegység értéke. Az elért eredmények számbavételével külön V. B. ülésen foglalkoztak a mezőgazdasági termelés második ötéves tervjavaslatával. Részletesen meghatározták a vetésterület várható alakulását, a termésátlagok tervezett szintjét, az állattenyésztésre, a szőlő és gyümölcstermesztésre és az értékesítésre vonatkozó mutatókat. A tervjavaslat foglalkozott a talajjavítás és az Öntözőtelepek fejlesztésének kérdésével. Részletes terv készült a gépállomány fejlesztéséről és a termelőszövetkezeti építkezésekről. Az ötéves tervjavaslat a meglévő termelőszövetkezetek mellett számolt az újonnan szerveződő szövetkezetekkel is. A Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága folyamatosan foglalkozott a földrendezéssel, a termelőszövetkezetek egyesülésének jóváhagyásával, valamint az alapszabályok módosításával. Részletesen elemezték a háztáji gazdaságokra és az egyéni termelőkre vonatkozó intézkedések végrehajtását, a szerződéskötések helyzetét és lehetőségeit. Kiteredt felülvizsgálat alapján tárgyalták a gyenge termelőszövetkezetek helyzetét és megállapították, hogy legtöbb helyen a vezetés hibái miatt gyenge a. termelőszövetkezet. Másutt a nem megfelelő munkafegyelem miatt munkaerőhiánnyal küzködnek. Egyes tsz-ekben magas az egy főre jutó földterület, e miatt nem tudják a szükséges munkát elvégezni. A gyenge tsz-ekben általában igen alacsony a gépesítettség. Általában jellemző, hogy ezekben a termelőszövetkezetekben alacsony az állatsűrűség és kevés az ültetvényes kultúra. A hozott határozatok végrehajtásának ellenőrzését már augusztusban megkezdte a V. B. Először a szegedi járás 13 gyengén működő szövetkezeteire került sor. Megállapították, hogy a határozat óta változott a vezetés és a tagság viszonya, az intézkedési terveket elkészítették, a végrehajtás megfelelő. Kilenc termelőszövetkezet kapott hitelt, melyet általában munkaegységelőlegként fizettek ki. A gondos szervező, irányító, segítő munka eredményeként Csongrád megyében 1961. január végére fejeződött be a mezőgazdaság szocialista átszervezése. Teljesült a Magyar Szocialista Munkáspártnak az a célkitűzése is, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezésével egy időben növekedjék a mezőgazdasági termelés is. Paczuk István javasolja, hogy az együttes ülés közleményt adjon ki a nyilvánoság felé. A közlemény szövegét felolvassa, melyet az együttes ülés egyhangúan elfogad. Közlemény A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Csongrád megyei Pártbizottságának a termelőszövetkezeti mozgalom továbbfejlesztésére hozott határozatai végrehajtása során a téli számszerű fejlesztés eredményeként Csongrád megye termelőszövetkezeti megyévé vált. A szentesi és makói járások, Hódmezővásárhely, Szentes, Csongrád, Makó és