Nagy István (szerk.): Legújabb kor 1919-1975 - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 3. (Szeged, 1986)

AZ ELLENFORRADALOM KORA 1919–1944

elfogadható. A klinikák itt könnyen megközelíthető helyen, szabad, levegős pormentes területen, egy összefüggő egészben volnának elhelyezhetők és viszont a város ezen, árvíz előtti része megszűnne, ami városépítészeti és rendészeti szempontból is igen kívánatos... Egyetem építése Szegeden — Szeged, 1926. április 7 — CsmL. Részlet a Szegedi Törvényhatósági Bizottság 1926. április 7-én tartott ülésének jegyzőkönyvéből. 121/1926. Kgy. sz. Megjelent: OLTVAI FERENC: Szeged múltja írott emlékekben 1222—1945. Szeged, 1968.259—261. p. Irodalom: 1. LÁZÁR GYÖRGY: Szeged az egyetemért. Szeged, 1907. Engel Ny. 69 p. 2. BUDAY ÁRPÁD : A Ferenc József Tudományegyetem. In: Kiss FERENC—TONELLI SÁNDOR—SZ. SZIGETHY VILMOS (szerk.): Szeged. Bp. 1927. A Magyar Városok Monográfiája szerkesztősége. 248—259. p. 3. HAVASI ZOLTÁN (főszerk.): Szegedi Egyetemi Almanach. 1921—1970. Szeged, 1971. JATE— SZOTE. 443 p. 4. CSAPLÁR FERENC: A Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma. Bp. 1967, Akadémiai K. 187 p. 4 A magyar választójogi rendszert a burzsoá választójog korlátai jellemezték, sőt a Nyugat-Európában már megvalósult általános és titkos választójoggal szemben jelentős antidemokratikus vonásokat tartalmazott. Az 1919. november 17-én megjelent Friedrich-féle választójogi rendelet (5985j 1919. M. E.) a cenzusok tekintetében még óvatos volt és nem szakított radikálisan az 1918. évi XVII. tc. választójogi néptörvény és az azokat kiteljesítő Tanácsköztársaság ideiglenes alkotmányában (XXVI. sz. r.) rögzített alapelvekkel és a titkosság elvi fenntartásával sem. A Friedrich-féle választójog tehát elvben általános, titkos és kötelező választójog volt. A korhatárt azonban 24. életévben állapította meg és legalább 6 évi magyar állampolgárságot, félévi helybenlakást és a nőknél írni-olvasni tudást követelt. Az 1920. január 25—27-én megválasztott első nemzetgyűlésnek nem sikerült új választójogi törvényt elfogadtatnia ezért az 1921. április 14-én kinevezett Bethlenkormány is csak rendeleti úton szabályozta a választójogot. Az 1922. március 2-án megjelent 2200/1922. M. E. rendelet nagy visszalépést jelentett a Friedrich-féle választójoghoz képest. Ez a rendelet visszaállította a nyílt szavazásos rendszert, iskolai végzettséghez kötötte a választójogot. A nők választójogosultságához szükséges életkort 24 évről 30 évre emelte és azt elemi iskolai végzettséghez kötötte. A választójogi kérdések rendeleti úton való szabályozása még a polgári ellenzék körében is nagy visszatetszést keltett, ezért a kormány kénytelen volt törvényben rendezni a választójogifeltételeket, így született meg az 1925. július 7-én elfogadott 1925: XXVI. tc, az ellenforradalmi rendszer első választójogi törvénye, amely a megelőző rendeletekhez képest nem biztosított semmi előrehaladást. A titkosságot is csak a több képviselőt választó nagyobb városokban vezette be. Csongrád megyében Szeged és Hódmezővásárhely, a két törvényhatósági jogú város maradt titkos terület. Mindkét városban bevezették a lajstromos rendszert.