Nagy István (szerk.): Legújabb kor 1919-1975 - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 3. (Szeged, 1986)
A SZOCIALIZMUS ALAPJAINAK MEGTEREMTÉSE 1950–1962
A legnagyobb mozgás Szeged, Makó és Csongrád járásban volt. A termelőszövetkezeti csoportból való kilépőknek a száma összesen 4233 fő volt, melyből 3 614 fő II. típusú és 609 fő pedig I—II. típusú csoporttag. Ezzel szemben új csoporttag lett 1352 fő, melynek megoszlása az alábbi: 808 fő lépett be a III. és önálló típusú termelőszövetkezeti csoportba, amelyből 46 az iparból tért vissza, míg I—II. típusúakba 644 új tag lépett be. A termelőszövetkezeti csoportokból való kilépés és azok részére való föld kiadás nem minden területen lett rendezve, mert még most is van olyan termelőszövetkezeti tag, amely nem kapta meg az általa bevitt földmennyiséget és így, különösen Szeged járás és Csongrád járás területén még jelenleg is folyik a kilépett tagoknak a földjuttatás. Az egy tagra eső szántóterületnél a föld mozgása és csoportból való kilépés következtében megyei viszonylatban némi romlás van, mert amíg január 1-én 6,4 kh. jutott egy tagra, most 6,9 jut. Természetesen ez most már kedvezőbben alakult, mert megszűntek az olyan csoportok, amelyeknek kevés tagja volt, illetve területüket leadták. Ezt a területmennyiséget egy-egy dolgozó meg tudja művelni. Növény termelés A növénytermelési tervek teljesítése területén 1953. évben elsősorban kedvező időjárás eredményeképpen értünk el eredményeket. A tavaszi munkák megindulása előtt 18%-os lemaradás volt a mélyszántás területén, ezt a lemaradást csak április végére tudjuk pótolni. A másik igen fontos feladat az volt, hogy a tavaszi növényekhez megfelelő minőségű vetőmagot biztosítsunk, ami azonban csak részben sikerült. Burgonya vetőmagot nem tudtunk a megye részére elegendő mennyiségben biztosítani, mert olyan ára volt, hogy sem a termelőszövetkezeti csoportok, sem az egyéniek nem tudták megvásárolni. Ennek lett az eredménye az, hogy egyes ipari növényeknél nagyfokú túlteljesítés mutatkozik. egy részével is beléphettek. A be nem vitt földön, vagy állatállománnyal továbbra is egyénileg gazdálkodtak. III. típusú vagy közösen termelő szövetkezetek: A csoport tagjai a közös termelésben a művelésük alatt álló összes ingatlannal vettek részt, tekintet nélkül arra, liogy azt milyen jogcímen használták. Egyéni művelésre a tagok másfél kat. hold (0,9 liektár) földet hagyhattak meg. A csoportba be kellett vinni az összes igavonó állatot, aminek értékét kifizették. Haszonállatokból, lm azok tenyésztésével a gazdaság is foglalkozott, a tagok csak annyit tarthattak meg, amennyi szükségletüket fedezte. A III. típusú csoport a művelésbe vont földeken tervszerűen, közös szövetkezeti üzemben, társas munkaszervezetben folytatta a gazdálkodást. Az üzemterv alapján szervezték meg az egyes munkák végzését. Erre a célra munkacsapatokat szerveztek, amelyek összetételét egy éven belül nem volt szabad megváltoztatni. Az elvégzett munkáért munkaegységet kaptak, aminek alapján az év végi elszámolást végezték.
