Nagy István (szerk.): Legújabb kor 1919-1975 - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 3. (Szeged, 1986)

AZ ELLENFORRADALOM KORA 1919–1944

AZ ELLENFORRADALOM KORA 1919-1914 Az ellenforradalom hatalomra jutása és átmeneti konszolidációja 1919—1929 1 A polgári demokratikus és a proletárforradalom Csongrád megyei eseménytörténetét a második kötet mutatja be. Az ellenforradalom hatalomra jutását elősegítő idegen katonai megszállás miatt azonban vissza kell tekintenünk erre az időszakra is. Csongrád megye katonai megszállását az 1918. november 13-i belgrádi katonai konvenció értelmében a szerbek és a franciák kezdték meg. Annak megfelelően, hogy az idegen csapatok meddig haladtak előre, szorultak vissza, vagy korlátozódtak működésükben a helyi közigazgatási szervek. A szerb csapatok 1918. november 20-án elfoglalták Szőreget, majd néhány nap múlva Újszegedet. A franciák 1918. december 10-én vonultak be Szegedre. A francia megszállás első szakasza 1919. március 23-ig tartott. Ezalatt a megszállás csak katonai jellegű volt. Szeged, mint hadászati hídfő szerepelt külön hídfő parancsnokkal. A helyi közigazgatást nem korlátozták. Az 1919. szeptember 8-ig tartó második szakaszra a helyi hatalmi és közigazgatási szervek mozgásának megakadályozása, vagy erős korlátozása a jellemző. A Tanácsköztársaság létrejötte után a franciák Szegedet "semleges zónában levő területnek" nyilvánították, a város köré kordont vontak és a helyi direktóriumot távozásra kényszerítették. 1919. április 16-tól Betrix ezredes városparancsnok vette át a közigazgatás irányítását. Ettől kezdve megerősödött Szegeden az ellenforradalmi szervezkedés, sőt a város a magyarországi ellenforradalmi szervezkedés gócává vált. A megszállás harmadik szakasza 1920. március 1-ével ért véget. A harmadik szakaszban már rendkívül leszűkült a francia katonai vezetés szerepe. A város katonai parancsnoka, mint „megfigyelő", tartózkodott minden tényleges beavatkozástól. A szerb megszállás 1921. augusztus 20-ig tartott a Tisza—Maros_ déli szögében. 1919. február 5-én lezárták a közúti hidat, megszűnt Szeged és Újszeged között minden kapcsolat. Március 20-án a franciák is bevonultak Újszegedre és április 6-án a közúti hidat ismét visszaadták a forgalomnak. Július 1-én a szerbek elhagyták Újszegedet. A franciák 1919. október 4-én távoztak Újszegedről és helyüket november 7-től ismét a szerbek vették át és maradtak a trianoni békekötést követően 1921. augusztus 20-ig. A Magyar Tanácsköztársaság ellen 1919. április 16-án kezdődött a román királyi csapatok általános támadása. Április 28-án a franciák vonultak be Hódmezővásárhelyre, de másnap felváltották őket a románok, s megszállták Szentest is. Április végére tehát a román csapatok elérték a Tisza vonalát. A szerb katonai egységek április 27-én foglalták el Makót és Nagylakot. Őket május 3-án a franciák, majd június 17-én a román csapategységek váltották fel. Május elejétől már csak Csongrád, Kistelek, Balástya és néhány kisebb település, tanyaközpont tartozott a Magyar