Géczi lajos - Labádi Lajos - G. Tóth Ilona (szerk.): Az önkényuralomtól a Tanácsköztársaság leveréséig - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 2. (Szeged, 1987)
A DUALIZMUS KORA 1867—1918
A Magyarországi Szociáldemokrata Párt tömegbázisának kiszélesítése szempontjából alakulásától kezdve szükségesnek tartotta a földmunkások körében végzett agitációs munkát. Az agitáció Csongrád és Békés megyében gyors sikereket hozott. A mozgalom innen terjedt át a szomszédos megyékbe az 1890-es évek elején. A szocialista tanok terjedésére élénkítően hatottak az 1891. május 1-i orosházi és május 2-i békéscsabai megmozdulások. A szervezkedés szálai egyre nagyobb mértékben behálózták Csongrád és Csanád megyék városait és községeit is. A helyi hatóságok aggódva figyelték ezt a jelenséget, és mindent elkövettek, hogy lehetőleg még csírájában leszereljék a munkásság szervezkedési kísérleteit. Méltóságos Főispán Úr! A szomszéd Békés vármegyében a legközelebbi napokban lefolyt munkászavargások a közigazgatási hatóságok és közegek elsőrendű kötelességévé teszik, hogy a munkásosztály körében ön segélyezés és asszociáció ürügye alatt felszított minden mozgalmat a legéberebb figyelemmel kísérve, a társadalmi rendet fenyegető veszélyt kellő időben alkalmazott óvintézkedésekkel elhárítsák. Ennek tudatában és a Méltóságodtól nyert szóbeli figyelmeztetés folytán a járásom területén, különösen pedig Csongrád városában észlelt munkásmozgalomról jelentésemet a következőkben van szerencsém mély tisztelettel előterjeszteni: Folyó évi április hó 26-án az Általános Munkás Betegsegélyző és Rokkantpénztár budapesti központi intézetének kiküldötte: Kürschner Jakab Csongrádon megjelent s itt Ugray Albert, néhány hónap óta a városban tartózkodó asztalos mesterrel és Szilber János nyomdásszal — egyúttal a „Tiszavidék" című helyi lap kiadó tulajdonosával — a „Pannónia" cégű szálloda egyik helyiségében értekezett, s az általa képviselt munkásegyesület csongrádi élőhelyét megalakította, s az élőhely ügyeinek teljhatalmú intézésére meghatalmazottul Ugray Albertet nevezte ki, aki ezek szerint Szilber János nyomdásszal együtt a helybeli munkásmozgalom vezetőjének tekinthető. Nevezettek titokban folytatott agitáció útján f. év május hó 7-ik napjának du. 4 órájára a „Központi Szálloda" helyiségeiben az előhelyi választmány 10 tagjának választása céljából gyűlést hirdettek, s azt alulírottnál 48 órával előbb szabályszerű módon bejelentették. E gyűlésen személyesen megjelenve, a fenti nevezett vezetőkön kívül 16 szegényebb sorsú iparost és iparossegédet s mintegy 300 főnyi, a napszámos-kubikos osztályhoz tartozó egyént találtam, akik személyemet készséges jóindulattal és a bizalom látható jeleivel üdvözölték. Mielőtt a vezetők részéről beszédek tartattak volna, felhívtam Ugray Albertet, hogy a nagy számban egybegyűlt napszámosok összecsődítésének okát adja, s egyúttal mutassa elő azon egyének névjegyzékét,
