Géczi lajos - Labádi Lajos - G. Tóth Ilona (szerk.): Az önkényuralomtól a Tanácsköztársaság leveréséig - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 2. (Szeged, 1987)

ELŐSZÓ

szervezetének titkára (1918—1919), később országgyűlési képviselő, majd 1944/45ben iparügyi miniszter stb. Az egyre jelentősebb gyáriparral is rendelkező Szegednek az ország gazdasági életében mind fontosabb szerepére utal az 1876. évi Magyar Országos Ipar-, Termény- és Állatkiállítás itteni megrendezése. Korszakunkban indult világhódító útjára a Pick-szalámi, ekkor lendült fel a szegedi paprika- és a makói hagymatermesztés. A háború okozta energiahiány a szénhidrogének feltárása felé irányította a figyelmet. Korszakunkban (1879-ben) csaknem teljesen elpusztította az árvíz a vidék legnagyobb városát, Szegedet, s hazai és külföldi segélyekkel is támogatva, ez után nyerte el modern alaprajzát, ez után épült fel — a régit átalakítva — az új városháza, a színház és számos egyéb közintézmény, laktanya, gyártelep stb. A város mai arculatának kialakulásához nagyban hozzájárult az európai várostervezés modern elveit alkalmazó Lechner Lajos. A korszak képzőművészei közül ifj. Kiss Bálint, Hegedűs László, Tornyai János, Koszta József, Endre Béla, Zombory Lajos, Nyilasy Sándor és Károlyi Lajos munkásságára utalunk, s emlékeztetünk arra, hogy ebben az időszakban már működött Hódmezővásárhelyen a képzőművészeti kolónia, amely a Vásárhelyi Művésztelep előzményének tekinthető. Szintén ekkor készült el a Szeged hangulatához olyannyira hozzátartozó köztéri szobrok nagy hányada, valamint a megye városainak legtöbb középülete. Az irodalom terén Dobsa Lajos, Gárdonyi Géza, Mikszáth Kálmán, Móra Ferenc, Pósa Lajos, Tömörkény István, Juhász Gyula, Farkas Antal stb. munkássága kapcsolta régiónkat az irodalmi közélethez. Szegeden kezdte pályafutását Balázs Béla, akinek az irodalom és filmművészet terén kifejtett tevékenysége kiemelkedő volt. A megye kulturális életéhez hozzátartozott az irodalomban és a közművelődésben jelentős szerepet betöltő Dugonics Társaság és a Délmagyarországi Magyar Közművelődési Egyesület is. Kötetünk összeállításánál arra törekedtünk, hogy a megye legfontosabbnak ítélt eseményeire vonatkozóan a szűk terjedelmi korlátok ellenére is minél több dokumentumot közöljünk. Szem előtt tartottuk a közölt dokumentumok oktatási célú használhatóságát. Törekedtünk a tematikai sokszínűségre, továbbá a minél szélesebb topográfiai szóródásra. Munkánkat nehezítette az a körülmény, hogy a korábban is említett törvényhatóságok mellett Torontál megye egy része is a mai Csongrád megyéhez tartozik. Ezekre a községekre sajnos csak kevés adat található kötetünkben. Elsősorban még közzé nem tett levéltári iratokkal igyekeztünk a korszak eseményeit bemutatni, de felhasználtunk nyomtatott anyagokat is, főleg az 1918/19-es eseményekre vonatkozóan. A dokumentumokat néhány kivételtől eltekintve időrendben közöljük. Előttük, miként a másik két kötetben, sorszám és szerkesztői bevezető áll. Amennyiben egy