Géczi lajos - Labádi Lajos - G. Tóth Ilona (szerk.): Az önkényuralomtól a Tanácsköztársaság leveréséig - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 2. (Szeged, 1987)
AZ 1918—1919-ES FORRADALMAK KORA
Szeged dolgozóinak életkörülményei április végére május elejére tovább romlottak. Szeged körülzárása miatt súlyosbodott a tüzelő-, élelmiszer- és pénzhiány, nagy volt a munkanélküliség. Május 18-án Somogyi Szilveszter polgármester felhívást tett közzé a lapokban, amelyben a társadalmi békére hívta fel a lakosságot, a burzsoáziától több munkalehetőséget kért, a dolgozókat pedig arra intette, hogy ne támasszanak túlzott követelményeket. A felhívásra több válasz is érkezett. (Saját tudósítónktól.) Somogyi Szilveszter polgármesternek a vasárnapi lapokban megjelent felhívása a legszélesebb körökben keltette a legnagyobb érdekló'dést. Keddi számunkban az egyik helybeli iparvállalat egyik tisztviselője nyilatkozott, ma pedig Csányi Lajos munkás küldött be hozzánk levelet, amelyben a felhívással foglalkozik. A levél legelején tiltakozik az ellen, hogy a munkásoknak „túlzott" igényei vannak, és hogy ezekkel mesterségesen hajszolták fel a munkabért. Legutóbb, folytatódik a levél, egyáltalán nem volt már munka, mégis akkor emelkedett a liszt ára 100%-kal, sőt emelkedett a zsír, a hús, meg minden élelmicikk ára. Miből éljen meg ilyen körülmények között egy nyolccsaládos apa, kérdezi a levélíró, majd így folytatja : Ugyanis, ha a munkásnak öt korona munkabére van óránként, az naponként nyolcórai munkával 40, azaz negyven korona. Mondjuk tízórai munkával, reflektálva a felhívásra, hogy több időt dolgozzunk, ötven korona. Pedig ha kevesebb munkaidőt dolgozunk, úgy több munkás állhatna munkába. A kereset tehát egy héten 240 korona, negyven korona napi keresettel. Ezzel szemben nézzük a kiadást egy hétre. A kenyér a rendes fejadag szerint tizenkilenc kiló hatvan deka, á 27 korona 44 fillér. Reggeli 30 korona, zsír 48 korona, öt kiló krumpli, három koronával kilónként, 15 korona. Főzőliszt 6 kiló 17 korona. Hús kétszer egy héten, vasárnap és mondjuk csütörtökön két-két kiló, mert ebből csak egy negyedkiló esik egyre, összesen 128 korona. Fa, két csomag tetőléc, négyméteres, amit az ember igazán sajnál felvágni, de mert mást nem lehet kapni, ezt kell venni, 40 korona, s már szombatra nincs, ha hétfőn vesszük. Bab 1 kiló nyolc korona, ha kapunk. Só, paprika, fűszer és egyebek 20 korona. Szappan múlhatatlanul kell, már egészség és tisztaság szempontjából is. 1 kiló 32 korona. Tehát kérem szépen ez összeadva 360,44, azaz háromszázhatvan korona és 44 fillér, hol vegyük még a 240 korona heti fizetésünkhöz a többletet, ha ugyan az is volna! Hát még a ruházat és a lakbér, ami — ha a ruhát nem is — de a lakbért tisztességes lakónak kötelessége előteremteni. Tisztán láthatjuk, hogy nem a munkásban kell keresni a bűnbakot, hogy túlbért követel, hanem az árakat tessék valami úton-módon leszorítani, mert a munkás szívesebben dolgozna most is 6 koronáért,
