Géczi lajos - Labádi Lajos - G. Tóth Ilona (szerk.): Az önkényuralomtól a Tanácsköztársaság leveréséig - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 2. (Szeged, 1987)

AZ 1918—1919-ES FORRADALMAK KORA

Népakarat, 1919. április 20. — Mezőgazdasági termelőszövetkezetek. Közli: VDCSMMT 1917—1919. 338—339. — Kimutatás Csongrád megye szocializált birtokairól. 1920. november 30. CsmL Szegedi Lebonyolító Bizottság iratai 40/1921. sz. Közli: Tanácsköztársaság Csongrád megyében, i. m. 7. sz. dokumentum. —• Kimutatás az éves cselédek magasabb fizetéséről a kommün kormány alatt. Részlet. Szerkesztői összeállítás. Tömörkény major. 1919. december 17. CsmL Szegedi Lebonyolító Bizottság iratai 2/1920. sz. Csongrád megye forradalmi harcosainak életrajzi gyűjteménye, i. m. 11—12., 31—32., 49—50., 101—103., ERDÉLYI PÉTER: Domokos Rókus élete és munkássága. Mozaikok Csongrád város történetéből. Szerk.: BÁLINT GYULA. Csongrád 1979. 120—128., BARTA LÁSZLÓ—LABÁDI LAJOS—TAKÁCS EDIT: Vajda Imre. Szentes 1985. 3—54. Megyei kitekintés: VDCSMMT. 1917—1919. 334—342. Jócsák Kálmán szervező munkájáról részletes előadás: DR. GAÁL ENDRE: Szentes az 1918—1919. évi forradalmak idején, i. m. 117— 120., a szocializált birtokokra 1. OLTVAI FERENC: A szocializált birtokok Csongrád megyében 1919. április—augusztus. Levéltári Közlemények 1959. 334—357. (Klny. is.) 74 1919. április 16-án hajnalban a román ellenforradalmi csapatok megtámadták a Vörös Hadsereg védelmi vonalát. A gyengén felszerelt és rosszul vezetett Vörös Hadsereg egységei a túlerő nyomására kénytelenek voltak visszavonulni. Az ellenállásba alig ütköző románok gyorsan vonultak előre, április 20-án már bevonultak Nagyváradra. Ezáltal Békés, Csongrád és Csanád megye területén a munkáshatalom közvetlen veszélybe került. Ilyen körülmények között tette közzé felhívását a szentesi és Csongrád megyei Munkás-, Katona-, és Szegényföldművesek tanácsának végrehajtó bizottsága. CSONGRÁD VÁRMEGYE, SZENTES ÉS CSONGRÁD VÁROSOK KÖZÖNSÉGÉHEZ ! Az antant imperialistái még egy utolsó kísérletre szánták el magukat, hogy a Magyar Tanácsköztársaságot letörjék. Ebbó'l a célból reánk szabadították a román bojárok hadseregét. A románok meg is kezdték az eló'nyomulást Szatmárnémeti, Nagyvárad és Békéscsaba irányába.